Lemez

Kőkeresztek szomszédjai

With The Dead: With The Dead

  • Szabó Sz. Csaba
  • 2015.12.12 12:11

Zene

Megnyugtató, otthonos érzés, amikor a hallgató már az egyébként egészen remek promófotókra pillanatva pontosan tudja, hogy mire számíthat: ezeken három, már nem fiatal, ám annál fessebb, feketébe öltözött angol úriember látható papi gallérban és hulla­sminkben, valamint kereszttel és füstölővel a pszichedelikus püspöklilában világító háttér előtt.

Micsoda asszociációkra ragadtatnak ezek a képek! Már nem is a pompás frizurákat és vad szőrzeteket viselő rockzenészeket látjuk, hanem gránitból faragott atlaszokat, akik a hátukon cipelt irdatlan súly alatt sem görbednek meg.

Súlyból pedig aztán van bőven, minden szinten. A With The Dead ugyanis Lee Dorrian új zenekara (vagy mondhatnánk: szupergruppja, ha ez nem hangzana teljesen idiótán, elvégre nem a Mr. Bigről beszélünk), Lee Dorrian pedig a brit extrém/heavy metal egyik nagy legendája. Ő hörögte-üvöltötte fel az akkoriban inkább még szélsőségesen durva punkzenét játszó Napalm Death debütlemezének, a 87-ben megjelent Scumnak a B oldalát, valamint a zenekar második albumát, közben megalapította máig működő underground metálkiadóját, a Rise Above-ot, majd ezután összehozta saját együttesét, a beszédes nevű Cathedralt, amelyben segítőtársaival húsz-egynéhány év alatt annyi súlyos riffet halmoztak egymásra, hogy ennyi nehézipari munkával talán már a Sagrada Familiát is be lehetett volna fejezni – mondjuk, az meg pont egy bazilika. A misztikus, lassan vonszolódó doom metaltól a lazább megfogalmazású, ám nem kevésbé misztikus hard rockig jutó, egy rövid flört erejéig nagy kiadóval is összeálló Cathedral két éve oszlott fel, ám a With The Dead fényében ez mintha meg sem történt volna. Dorrian mellett ezúttal a hasonló nyomvonalon játszó Electric Wizard volt ritmus­szekciója (Mark Greening dobos és Tim Backshaw basszusgitáros-gitáros) remekel, a végeredmény pedig – hát, milyen is lehetne? Naná, hogy súlyos!

Súlyos, mint a zsoltár. Zord fenségű, himnikus, méltóságteljesen hömpölygő heavy metal (hívhatjuk doomnak is persze, de ennél heavybbet nehéz elképzelni) hallható itt, olyan kifogástalan, kérlelhetetlenül döngető riff- és groove-gyűjtemény kisebb-nagyobb pszichedelikus kanyarokkal, amely talán még Vágó Istvánt is meggyőzné a fekete mágia létezéséről. Lee Dorrian nyilván továbbra sem tanult meg énekelni, cserébe még mindig úgy kántál és üvölt, mintha két évtizede élve elföldelték volna, kopár fák és mohalepte kőkeresztek szomszédságába, egy ódon és elhagyatott temetőbe, amit csak a hold fénye világít meg kétszer egy évben. És olyan természetesen, erőteljesen és nagyszabásúan szól az egész, ahogy csak kevés kurrens rocklemez. A Formózusz pápa-féle hullazsinat óta egyértelműen ez a legmeggyőzőbb produkció elhunyt (vagy legalábbis elhunytnak tűnő) egyházi személyektől.

Rise Above, 2015

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?