koncert - Bent Ssrensen

  • Molnár Szabolcs
  • 2008. augusztus 28.

Zene

dán zeneszerző volt az ötödik Arcus Temporum Művészeti Fesztivál zenei programjának fókuszában. Valószínű, hogy a szervezőkön kívül nálunk senki sem ismerte korábban az idén ötvenéves komponista munkásságát.
dán zeneszerzõ volt az ötödik Arcus Temporum Mûvészeti Fesztivál zenei programjának fókuszában. Valószínû, hogy a szervezõkön kívül nálunk senki sem ismerte korábban az idén ötvenéves komponista munkásságát. A bátorságból évrõl évre jelesre vizsgázó fesztivál ráadásul Csajkovszkij mûveivel állította párba az északi ismeretlent, s aki egy kicsit is ismeri a fesztivál lehetõségeit, az sejti, hogy a nagy orosztól ezúttal nem szimfóniákat, versenymûveket és operákat kapunk, hanem kis zongoradarabokat, vonósnégyeseket, dalokat vagy kórusokat.

Az igazi meglepetést azonban mégiscsak egy agyonjátszott repertoárdarab, de a pannonhalmi Bazilikában elõadhatatlannak tûnõ V. szimfónia megszólaltatása okozta. Itt még egy Mozart-szimfóniát is vissza kell fogni, mit fog itt tenni Keller András a Telekom Zenekar alapjaira épített Arcus Temporum Fesztiválzenekarral? Nem tudom, hogy a karmesteri pulpituson mi hallatszott a virsli alakban leültetett zenekar igen sajátos hangzásából, tõle néhány méterre Csajkovszkij partitúrája három, drasztikusan szétváló hangsáv bizsergetõen újszerû kombinációjává vált. A vonósok végig uralták a hangzás homlokzatát, ráadásul a lágyító, semlegesítõ fafúvósok támogatása nélkül. A középsõ sávban a fafúvók és a hátsóban a rezek szóltak. Utóbbiak akkor is "a távolból", ha teljes tüdõvel játszottak. Igen különös és képszerû hangzások jöttek így létre, a szerzõ pedig a jólneveltség álarca nélkül jelent meg a közönség elõtt. Põrén, miként Frenák Pál táncosai bõ egy órával korábban, a gimnáziumi tornateremben (Az InTimE címû produkció elemzését a szakértõkre bízom). Ssrensen eredetiségérõl, tehetségérõl pedig e sorok írója többnyire pozitív képet alkotott magában, s nem lepõdött meg azon, hogy érteni vélte Ssrensen mûvészetének belsõ feszültségét, és átélte az ismeretlen dán alkotói gyötrelmeit. Erre csak itt van lehetõség.

Pannonhalma, augusztus 23.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.