koncert - Bent Ssrensen

  • Molnár Szabolcs
  • 2008. augusztus 28.

Zene

dán zeneszerző volt az ötödik Arcus Temporum Művészeti Fesztivál zenei programjának fókuszában. Valószínű, hogy a szervezőkön kívül nálunk senki sem ismerte korábban az idén ötvenéves komponista munkásságát.
dán zeneszerzõ volt az ötödik Arcus Temporum Mûvészeti Fesztivál zenei programjának fókuszában. Valószínû, hogy a szervezõkön kívül nálunk senki sem ismerte korábban az idén ötvenéves komponista munkásságát. A bátorságból évrõl évre jelesre vizsgázó fesztivál ráadásul Csajkovszkij mûveivel állította párba az északi ismeretlent, s aki egy kicsit is ismeri a fesztivál lehetõségeit, az sejti, hogy a nagy orosztól ezúttal nem szimfóniákat, versenymûveket és operákat kapunk, hanem kis zongoradarabokat, vonósnégyeseket, dalokat vagy kórusokat.

Az igazi meglepetést azonban mégiscsak egy agyonjátszott repertoárdarab, de a pannonhalmi Bazilikában elõadhatatlannak tûnõ V. szimfónia megszólaltatása okozta. Itt még egy Mozart-szimfóniát is vissza kell fogni, mit fog itt tenni Keller András a Telekom Zenekar alapjaira épített Arcus Temporum Fesztiválzenekarral? Nem tudom, hogy a karmesteri pulpituson mi hallatszott a virsli alakban leültetett zenekar igen sajátos hangzásából, tõle néhány méterre Csajkovszkij partitúrája három, drasztikusan szétváló hangsáv bizsergetõen újszerû kombinációjává vált. A vonósok végig uralták a hangzás homlokzatát, ráadásul a lágyító, semlegesítõ fafúvósok támogatása nélkül. A középsõ sávban a fafúvók és a hátsóban a rezek szóltak. Utóbbiak akkor is "a távolból", ha teljes tüdõvel játszottak. Igen különös és képszerû hangzások jöttek így létre, a szerzõ pedig a jólneveltség álarca nélkül jelent meg a közönség elõtt. Põrén, miként Frenák Pál táncosai bõ egy órával korábban, a gimnáziumi tornateremben (Az InTimE címû produkció elemzését a szakértõkre bízom). Ssrensen eredetiségérõl, tehetségérõl pedig e sorok írója többnyire pozitív képet alkotott magában, s nem lepõdött meg azon, hogy érteni vélte Ssrensen mûvészetének belsõ feszültségét, és átélte az ismeretlen dán alkotói gyötrelmeit. Erre csak itt van lehetõség.

Pannonhalma, augusztus 23.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.