koncert - BONGA

  • - kyt -
  • 2009. május 7.

Zene

koncert - BONGA A 66 éves angolai énekest könnyű szeretni. Hangja egyszerre fáradtan rekedt és örökifjan erőteljes, szomorkás és felemelő, és a Latin-Amerikát megjárt, majd onnan visszahonosodott afrikai zenei hangulat, amely nem is túl távoli rokona a Zöld-foki-szigeteken honos mornának, szintúgy nagyszerűen párosít szélsőségeket: a sírós vigalmat az érzéki lüktetéssel.

koncert - BONGA A 66 éves angolai énekest könnyû szeretni. Hangja egyszerre fáradtan rekedt és örökifjan erõteljes, szomorkás és felemelõ, és a Latin-Amerikát megjárt, majd onnan visszahonosodott afrikai zenei hangulat, amely nem is túl távoli rokona a Zöld-foki-szigeteken honos mornának, szintúgy nagyszerûen párosít szélsõségeket: a sírós vigalmat az érzéki lüktetéssel. Kellemesen szívbe markoló, érzékeket simogató szép estére számíthatott tehát a telt házas közönség.

Bonga legalább tíz évet letagadhatna, ami talán atlétamúltjának köszönhetõ: rövidtávfutó volt, és annak idején, amikor Angola még Portugália gyarmata volt, tíz éven át megdöntetlen portugál országos csúcsot állított fel 400 méteren. Viszonylagos mozgásszabadságának köszönhetõen az egyik angolai felszabadító mozgalom egyfajta hírvivõként alkalmazta, emiatt aztán a 70-es évek elején távoznia kellett Portugáliából, és Hollandiában tért vissza ifjúkori kedvteléséhez, a zenéhez. Azóta már vagy három tucat lemeze jelent meg, a stílusa kikerekedett, sûrûvé vált. Fiatal zenésztársai hibátlan ritmus- és hangfüggönyt vontak mögé, amelyet egy sajátos angolai hangszerrel, a dikanzával egészített ki: az érdesített felületû, elkeskenyedõ bambuszrúdból egy pálcával kapargatva nemcsak ritmus, de némi dallam is kicsiholható. Ülõs koncertrõl lévén szó, ahol felállni és mozogni csak a szûk lépcsõkön lehet, táncolós tombolásra persze eleve nem lehet számítani, és a jelek szerint a nézõtér az együttérzõ borongásra készült föl inkább, semmint a lüktetés aktív átélésére. Így aztán öncélú kötelezõ gyakorlatnak tûnt a némileg indiszponált, jóllehet igyekvõ hallgatóság megénekeltetése, fõleg azzal együtt, hogy Bonga már háromnegyed óra után a közelgõ befejezésre kezdett célozgatni. Ezt afféle játékos magakelletésnek vettük, és nagyot néztünk, amikor kiderült, hogy szûk másfél óra múltán nem a fékevesztett lendület percei következtek, hanem valóban véget ért a koncert.

MûPa, Fesztiválszínház, április 30.

****

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.