koncert - Gustavo Dudamel és a Los Angeles-i Filharmonikusok

Zene

"Itt minden mutatva lesz" - énekli a kuplébeli Stux úr, s úgy lehet, az ifjú venezuelai csodakarmester koncertfelvételei láttán a fővárosi közönség is éppen erre az attrakcióra számított. S csalódásra ekképp nem is volt semmi oka, hiszen Gustavo Dudamel kiváló zenekara élén valóban a dirigensi ábrázolóművészet kivételes tehetségének bizonyult, aki nem csupán a karjával, de a lábaival is erősen megdolgozik a sikerért: a karmesteri dobogón eddig legfeljebb a tenor José Cura meg persze a komikus Danny Kaye táncolt olyan autentikus hévvel, mint az éppen harmincéves és máris világsztár Dudamel.
"Itt minden mutatva lesz" - énekli a kuplébeli Stux úr, s úgy lehet, az ifjú venezuelai csodakarmester koncertfelvételei láttán a fõvárosi közönség is éppen erre az attrakcióra számított. S csalódásra ekképp nem is volt semmi oka, hiszen Gustavo Dudamel kiváló zenekara élén valóban a dirigensi ábrázolómûvészet kivételes tehetségének bizonyult, aki nem csupán a karjával, de a lábaival is erõsen megdolgozik a sikerért: a karmesteri dobogón eddig legfeljebb a tenor José Cura meg persze a komikus Danny Kaye táncolt olyan autentikus hévvel, mint az éppen harmincéves és máris világsztár Dudamel. Mindez természetesen huszadrangú mozzanatnak számítana, ha a lényegi produkció, vagyis a hangzó végeredmény túlemelkedne a külsõségeken, a személyes gusztustól függõen rokonszenvesnek vagy irritálónak egyaránt ítélhetõ karmesteri temperamentumon. Ámde Dudamelék elsõ budapesti koncertjén ez sajnos csak részben történt meg.

A kortárs John Adams bravúrdinamikájú száma (Slonimsky's Earbox) ugyan még jól összefért ezzel a külsõdleges közelítéssel, ellenben Leonard Bernstein 24 évesen komponált sokatmondó és mély érzésû I. szimfóniája, s fõleg Beethoven Hetedikje már jócskán megsínylette az interpretáció show-elemeit. Úgyannyira, hogy az utóbbi szimfónia elõadásának túlhajtott tempói, örökös fokozásai és kirobbanásai a negyedik tételre már-már parodisztikus jelleget öltöttek. A recenzens mindazonáltal nagyjából egyedül maradt fanyalgó fenntartásaival, hiszen a programot álló ováció, párját ritkítóan zajos és kitartó ünneplés, valamint két ráadásszám (az I. magyar tánc és Bernstein Divertimentójának szépséges második tétele) szegte be. Meglehet, ami a számunkra felszínességnek tûnt, az maga a népszerûvé tett klasszikus zene, s ha így van, hát szimpla oktalanság a panaszunk.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 2.

****

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.