koncert - INSPIRATION FROM ABOVE

  • Kõhalmi Anett
  • 2011. január 13.

Zene

A norvég minifesztiválon nem meglepő módon az improvizáció volt a fő irányvonal. Az első - és a legnagyobb tömeget vonzó - koncertet Sidsel Endresen énekesnő és a szaxofonos Hckon Kornstad duója adta, amely a norvég dzsessz két generációjának egymásra találásáról beszél.
A norvég minifesztiválon nem meglepõ módon az improvizáció volt a fõ irányvonal. Az elsõ - és a legnagyobb tömeget vonzó - koncertet Sidsel Endresen énekesnõ és a szaxofonos Hckon Kornstad duója adta, amely a norvég dzsessz két generációjának egymásra találásáról beszél.

A majd' hatvanéves költõ-énekesnõ, aki Meredith Monk tanítványa volt, a 80-as években két olyan albumot is készített Jon Ebersonnal, melyek norvég Grammyt nyertek. A harmincas évei elején járó szaxista pedig a Wibutee zenekarral indult a kilencvenes évek végén, majd 98-ban a Jazzland Recordings kiadóhoz szerzõdött - itt ismerkedett meg Endresennel. Találkozási pontjuknak a billentyûs Bugge Wesseltoft és az õ New Conception of Jazz projektje tekinthetõ, melyet a dzsessz, a noise, az ambient és az elektronikus stílusok innovatív felhasználása jellemez. (Endresen egyébként már a 90-es évek elejétõl együtt dolgozott Wesseltofttal.)

A koncertet a gondolatébresztõ zajok és hangtöredékek uralták: Kornstad szemplerezése mellett még a szaxofon billentyûzáródásai is a zene részét képezték, míg az énekesnõbõl gurgulázva bugyogtak fel a félszavak. Endresen hörgéseit, zizegéseit és kitartott disszonáns hangjait kísérve Kornstad nemcsak szaxofonon, hanem fuvolán vagy azzal kombinált klarinétfúvókával is játszott. A két önállóan is sikeres improvizátor északi hómezõket idézõ melankolikus dzsesszét öszszetartotta az a bizonyos flow.

A minifesztivál második koncertje, az Eivind Aarset Sonic Codex Orchestra névadó gitárosával, basszerosával és két virtuóz dobosával már kicsit darkosabb vonalat képviselt - ezen az úton aztán a Msster! négy vadóca haladt még tovább. Kár, hogy a közönség ez utóbbi koncerten már nem teljes létszámban vett részt. Azt viszont igen jó volt látni, hogy a magyar könnyûzene improvizáció iránt úgyszintén fogékony szereplõi közül is jó páran ott nyüzsögtek a színpad elõtt.

Trafó, január 8.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”