Koncert - Loncsos, lompos - Gonjasufi az A38-on

  • - minek -
  • 2011. május 5.

Zene

A régóta türelmetlenül várt Gonjasufi alaposan meglepte amúgy meglepően szellősen gyülekező rajongóit: a rockolásba váltó énekes Vackor egyszerűen letarolt minket, mint a málnabokrot.

A régóta türelmetlenül várt Gonjasufi alaposan meglepte amúgy meglepően szellősen gyülekező rajongóit: a rockolásba váltó énekes Vackor egyszerűen letarolt minket, mint a málnabokrot. Meglehet, a többség eredetileg alkalmi energiakitörésekben gazdag, ám visszafojtott produkcióra számított - várakozásukat nyilván alátámasztotta a tavalyi A Sufi And A Killer, amely azonban a maga képeskönyvszerűségével, gazdag, sokrétegű zenei és verbális kollázsával élőben alig vagy egyáltalán nem előadható. S ha a koncert után újrahallgatjuk a tavalyi zeneanyagot, meg is találjuk azokat az archimedesi pontokat, melyeknél fogva a sarkaiból is ki lehet fordítani az egész programot. Ehhez csupán le kell szerződtetni egy a savas/füstös hangzástól sem idegenkedő garázs/noise rock triót, és hagyni őket tombolni. S láss csodát: a produkció így is megáll a lábán! Nem a gép forog, hanem a rőzsék (ha vannak), s a fiúk akkor is eldzsemmelnek, ha Gonja visszavonul ejtőzni a backstage-be. A zenei program összeállítása talán még a felállásnál is meghökkentőbb. A soulos, bluesos, hiphopos, dzsesszes, hippizenés mozzanatokat, finom elektronikus alapokat kidobják, vagy olyan torzított hangkulisszába öltöztetik, hogy a kutya ne ismerjen rájuk. Gonjasufi szövegeléséből amúgy sem érteni egy kukkot sem: erősen fátyolos hangjára kap még egy lóadagnyi effektet és torzítást. Amit persze akkor sem vesz le, mikor a közönséggel konverzálna: mintha a betépett Mikrobi próbálna vicceket mesélni a Nemzetközi Ûrállomáson. Nyilvánvalóan számos olyan darabot játszanak, ami még meg sem jelent - de koszosan, szétcsúszva és többé/kevésbé ellenállhatatlanul nyomják. Mindenesetre a publikum először az odaverősen előadott Ageingnél kapja fel a fejét, azután már sűrűbben kerülnek elő ismerősebb darabok: a Kowboys & Indians, pláne az amúgy is Stooges-motívumra épülő SuziQ úgy megy le, hogy mindenkinek jár a feje, mint a fizetés.

Aztán a zenekar egyszer csak háttérbe vonul, és a Holidayst, mintegy ironikus gesztus gyanánt csaknem "albumszerűen", kizárólag nyolcbites gépi püttyögés kíséretében adja elő - majdhogynem azt mondanám: Trabant-hangulatban. Akad még szomorú, rockballadává konvertált klasszikus (She Gone), Stones-feldolgozás (Heart Of Stone), bombasztikus zárás, majd lelkes visszataps után energikus ráadás. Az este legalább annyira az ötödik évtizedét roncsoló amcsi garázsrock diadala, mint az énekes, jógatanár gurué.

A38 hajó, április 28. Gonjasufival készült interjúnkat a jövő heti számban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.