Interjú

„Könnyű reakciósnak lenni”

Prieger Zsolt, Anima Sound System

  • Harci Andor
  • 2024. április 24.

Zene

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.

Magyar Narancs: Nemrég jelent meg a 30 éves Anima Sound System legújabb, Derkovits című lemeze. Szombathelyen, a festőről elnevezett lakótelepen nőttél fel, és a Derkovits általános iskolába jártál. Ezért került ő a lemez gyújtópontjába?

Prieger Zsolt: Az Anima ugyan popzenekar, de mindig is műhelyként, az alkotást, a kreativitást holisztikusan kezelő szituációként fogtam fel, amelyben a társművészetek, a politika, a beuysi értelemben vett „társadalomszobrászat” is intenzív közelségben vannak. Számomra a legelső képzőművészeti – illetve politikai – asszociáció Derkovitsé volt, találkozásom a művész Dózsa-fametszet sorozatának már-már hatásvadász, aktivista szemléletével az általános iskola folyosóján. Ez az inger mindenestül meghatározta azokat a koordinátákat, amelyek szerint azóta is alkotok, gondolkodok, zenekart csinálok.

MN: Netán miatta indultál el az alkotói pályán?

PZS: Nem feltétlenül, de az első hősöm ő volt, és az új lemez koncepciója is a „hős” fogalma, a fogalom személyes, társadalmi és szakrális értelmezése körül csoportosul. De majdnem minden Anima Sound System-lemez egy-egy koncepciót képvisel: az Aquanistan egy elképzelt országot járt körül; a Shalom zsidó és roma zenei hatásokat rendez tematikus egésszé; a Hungarian Astronaut a magyar népzene és az űrutazás találkozása; a We Strike egy erősen „alterglob” szóhasználattal operáló aktivista lemez, nemzetközi közreműködőkkel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.