könyv - BORISZ AKUNYIN: A KORONÁZÁS

  • - köves -
  • 2009. szeptember 3.

Zene

Lám, egy lakáj. A történelemkönyvek ritkán emlékeznek meg róluk, de a detektívirodalom, különösen az olyan történészkedő-irodalmárkodó fajta, mint amilyet Borisz Akunyin is művel, nagy hasznukat veszik.
Lám, egy lakáj. A történelemkönyvek ritkán emlékeznek meg róluk, de a detektívirodalom, különösen az olyan történészkedõ-irodalmárkodó fajta, mint amilyet Borisz Akunyin is mûvel, nagy hasznukat veszik. Itt van például Zjukin úr, a cári udvartartás éke, akinél senki sem szolgálja fel jobban a teát és a kávét udvari körökben - az õ teás és kávés körei remek alkalmat kínálnak a sokadik Fandorin-történeténél tartó szerzõnek, hogy intim megvilágításban, sõt majdhogynem letolt alsónemûben ábrázolja a II. Miklós koronázására készülõ Romanovokat.

Nem elõször fordul elõ az Akunyin rendezte orosz irodalmi mûtélben, hogy míg a fõszereplõ huhogó ponyvafantom marad, addig az õt körülvevõ alakok saját pecsenyéjüket sütögetve önálló életre kelnek. Ráadásul Eraszt Petrovics Fandorin, a viszonylag ritka orosz szuperhõsök e díszpéldánya rögtön a legelsõ oldalon el talál halálozni, s csak valahol az ötvenedik oldal tájékán éled újjá, azt is csak azért, mert nélküle mégiscsak bajos lenne elmesélni halálának elõzményeit. A mesélést a szemtanú, a majdnem mindent látó fõkomornyik végzi, akit egyáltalán nem nyûgöz le Fandorin fölényeskedõ szupermenkedése. Ami azt illeti, Akunyin sem törte magát brandépítõ hõse jellembéli finomhangolásával: egy friss forradás eredete - ennyi az erre az epizódra jutó pluszinformáció.

Fandorint gaz apja irodalmi kényszermunkára ítélte; fát vágat vele, kizárólag a nyomozati rész (a világ legelvetemültebb bûnözõje elrabolja a cári unokaöcsöt), a ponyvaszál elõmozdítására használja. A lakáj viszont mindeközben kíméletlenül szervíroz, s míg bele nem csöppen a nyomozásba, páratlan megfigyeléseket tesz a cári apákról és fiúkról, hidegekrõl és melegekrõl, s úgy általában, a cároknak és a franciának mint világnyelvnek egyaránt leáldozó korszellemérõl.

- köves -

Fordította Bagi Ibolya. Európa, 2009, 421 oldal, 2900 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.