könyv - BORISZ AKUNYIN: A KORONÁZÁS

  • - köves -
  • 2009. szeptember 3.

Zene

Lám, egy lakáj. A történelemkönyvek ritkán emlékeznek meg róluk, de a detektívirodalom, különösen az olyan történészkedő-irodalmárkodó fajta, mint amilyet Borisz Akunyin is művel, nagy hasznukat veszik.
Lám, egy lakáj. A történelemkönyvek ritkán emlékeznek meg róluk, de a detektívirodalom, különösen az olyan történészkedõ-irodalmárkodó fajta, mint amilyet Borisz Akunyin is mûvel, nagy hasznukat veszik. Itt van például Zjukin úr, a cári udvartartás éke, akinél senki sem szolgálja fel jobban a teát és a kávét udvari körökben - az õ teás és kávés körei remek alkalmat kínálnak a sokadik Fandorin-történeténél tartó szerzõnek, hogy intim megvilágításban, sõt majdhogynem letolt alsónemûben ábrázolja a II. Miklós koronázására készülõ Romanovokat.

Nem elõször fordul elõ az Akunyin rendezte orosz irodalmi mûtélben, hogy míg a fõszereplõ huhogó ponyvafantom marad, addig az õt körülvevõ alakok saját pecsenyéjüket sütögetve önálló életre kelnek. Ráadásul Eraszt Petrovics Fandorin, a viszonylag ritka orosz szuperhõsök e díszpéldánya rögtön a legelsõ oldalon el talál halálozni, s csak valahol az ötvenedik oldal tájékán éled újjá, azt is csak azért, mert nélküle mégiscsak bajos lenne elmesélni halálának elõzményeit. A mesélést a szemtanú, a majdnem mindent látó fõkomornyik végzi, akit egyáltalán nem nyûgöz le Fandorin fölényeskedõ szupermenkedése. Ami azt illeti, Akunyin sem törte magát brandépítõ hõse jellembéli finomhangolásával: egy friss forradás eredete - ennyi az erre az epizódra jutó pluszinformáció.

Fandorint gaz apja irodalmi kényszermunkára ítélte; fát vágat vele, kizárólag a nyomozati rész (a világ legelvetemültebb bûnözõje elrabolja a cári unokaöcsöt), a ponyvaszál elõmozdítására használja. A lakáj viszont mindeközben kíméletlenül szervíroz, s míg bele nem csöppen a nyomozásba, páratlan megfigyeléseket tesz a cári apákról és fiúkról, hidegekrõl és melegekrõl, s úgy általában, a cároknak és a franciának mint világnyelvnek egyaránt leáldozó korszellemérõl.

- köves -

Fordította Bagi Ibolya. Európa, 2009, 421 oldal, 2900 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.