könyv - BORISZ AKUNYIN: HALÁL SZERETÕJE

  • - banza -
  • 2010. augusztus 26.

Zene

A grúz-orosz író Fandorin nevű főhőse Az államtanácsos (Dosztojevszkij Ördögökjének amolyan lektűrös verziójában) és később A koronázás című történelmi bűnregényekben befejezte állami karrierjét, és a megoldhatatlan konfliktusok elől (például hogyan egyeztethető össze a morál a cár, egyáltalán a hatalom szolgálatával, van-e, és ha igen, milyen lesz vajon Oroszország jövője) a magánéletbe menekült. El is költözött Oroszhonból; Párizsba, Amerikába tette át székhelyét.
A grúz-orosz író Fandorin nevû fõhõse Az államtanácsos (Dosztojevszkij Ördögökjének amolyan lektûrös verziójában) és késõbb A koronázás címû történelmi bûnregényekben befejezte állami karrierjét, és a megoldhatatlan konfliktusok elõl (például hogyan egyeztethetõ össze a morál a cár, egyáltalán a hatalom szolgálatával, van-e, és ha igen, milyen lesz vajon Oroszország jövõje) a magánéletbe menekült. El is költözött Oroszhonból; Párizsba, Amerikába tette át székhelyét. Ez a látszólag csupán külsõdleges váltás döntõen befolyásolta a Fandorin-regények cselekményét, sõt egész szellemének átalakulását. Már az elõzõ kötet, A halál szerelmese is inkább volt pusztán jó kézzel megírt limonádé, mint az orosz regényirodalom nagyjainak nemes és barátian parodisztikus megidézése, az orosz történelem neuralgikus pillanatainak friss nézõpontú ábrázolása. És ez nagy kár, hiszen többek közt éppen az utóbbiak tették Akunyin mûvészetét oly unikálissá, bizonyítva egyebek mellett azt, hogy a "szent orosz irodalom" még ma is eleven hatóerõ. Mára csak a többé-kevésbé ügyesen bonyolított cselekmény, a Sherlock Holmes-féle detektívregény kissé modernizált-megironizált verziója maradt.

Vagy már ez sem. A Halál szeretõje sztorija egészen bárgyú és hiteltelen, a figurák összecsapottak, a miliõrajz érdektelen, a párbeszédek a szó szoros értelmében dadogósak, a tét - az íróé és a cselekményé egyaránt - pitiáner. Akunyin vérbeli íróból bágyadt regénygyáros lett, aki éppúgy megunta fõhõsét, mint fõhõse a világot.

Fordította: M. Nagy Miklós. Európa, 2010, 366 oldal, 2900 Ft

**

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.