könyv - Charles Portis: A félszemű

  • - kg -
  • 2011. március 10.

Zene

A temetkezési vállalkozó ajtaján egy cetli (akasztásra mentem), a rendőrbírói iroda nyitva, de a bent lévők épp verekszenek, a bírósági épület előtt buli: hármas akasztásra vár a tömeg. Alighanem a Vadnyugaton járunk, azért ilyen ismerős minden.
A temetkezési vállalkozó ajtaján egy cetli (akasztásra mentem), a rendõrbírói iroda nyitva, de a bent lévõk épp verekszenek, a bírósági épület elõtt buli: hármas akasztásra vár a tömeg. Alighanem a Vadnyugaton járunk, azért ilyen ismerõs minden. A kocsmát, köszönjük, önerõbõl is elképzeljük, csak ez az elbeszélõi hang, ez ne lenne olyan szokatlanul vadnyugatiatlan! Tán csak nem egy vénlány emlékszik itt vissza koravén lánysága egyszeri nagy kalandjára? De bizony, õ lesz az: Charles Portis vadnyugati regényében (melyet a Coenek filmfeldolgozása hozott vissza a könyvtudatba) nem egy revolverhõs rúgja be a saloonajtót, hanem egy életrevaló leányzó lépi át ellentmondást nem tûrõen az elbeszélés küszöbét. Csókolom, Mattie Ross vagyok, 14 múltam, és a papám gyilkosát keresem. A keresésben egy piperkõc texasi ranger és egy szilajnak mondott félszemû rendõrbíró van e kamasznak tûnõ, kis testû erõszakszervezet segítségére. Mattie akaratával szemben nincs esélyük, de mint Hacsek és Sajó, jól elvannak. Komikusan bántják egymást, de mint mindenki más ezen a tájon, bármikor készek embert ölni. Elég nagy hibaszázalékkal találnak csak célba, de folyamatosan keltik önmaguk legendáját, s végül nem úszhatják meg, hogy maguk is valami legendásra ne vetemedjenek.

Sokan sokféle kísérletet tettek az utolsó, majd az utolsó utáni elsõ western megalkotására, de olyat, hogy egy regényen belül valaki egyszerre gáncsolja és ápolja a legendát, nos, e csodás kettõsbeszéd eddig csak keveseknek, de Portisnak biztosan sikerült. A végére néhány emlékezetes lóval és lovassal gazdagodik a legendatár, és két mérlegképes vénlánnyal: egy akarnok kamasszal, aki elõtt még ott az élet, és egy visszaemlékezõ öregecskével, akinek minden már csak könyvelési tétel, s aki úgy õrzi élete egyetlen kalandját, mint sosem használt stafírungját.

Fordította: Polyák Béla. Cartaphilus, 2011, 189 oldal, 2900 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.