könyv - Czoch Gábor: "A városok szíverek"

  • B. I.
  • 2009. szeptember 10.

Zene

A minap egy aprófalvas térségben újabb várost avattak, idén a huszonkettediket; az ünneplésen büszkén emlegették, hogy a háromszáznál is több városban immár a magyar lakosság 68 százaléka él. Polgárosodunk, alighanem.
A minap egy aprófalvas térségben újabb várost avattak, idén a huszonkettediket; az ünneplésen büszkén emlegették, hogy a háromszáznál is több városban immár a magyar lakosság 68 százaléka él. Polgárosodunk, alighanem. Csak hát ami e településforma leglényege - a szabadságára büszke, a jogaival öntudatosan élõ, kötelezettségeit önként, a józan belátás alapján teljesítõ polgár -, az nem egy adminisztratív döntés következménye, hanem több évszázados szerves folyamat eredménye. Czoch Gábor könyve a nagy múltú szabad királyi város, Kassa, és általában is a reformkori magyar városok példáján szemlélteti a honi fejlõdés sajátosságait. És bár a régiónak a nyugat-európaitól eltérõ történelme, az ebbõl fakadó "megkésettség" alapvetõen meghatározza e sajátosságokat, a magyarországi városoknak végsõ soron ugyanazon alapproblémákkal kellett szembenézniük, mint a Lajtán túliaknak. Például azzal, hogy a településszerkezet miként kövesse a népességnövekedést; hogyan kezeljék a bevándorlás miatti etnikai és vallási sokszínûséget; hogyan szabályozzák és bástyázzák körül a várost körülvevõ nagyobb közigazgatási egységekéitõl - Magyarországon például a vármegyékhez képest - eltérõ speciális jogaikat. A számos érdekességet fölvonultató tanulmánykötet világos beszédmódja ellenére sem könnyen emészthetõ olvasmány, és vélhetõen a téma iránt az átlagnál jobban érdeklõdõ közönség hajlandó csak arra, hogy átrágja magát a kevésbé izgalmas, ám a tájékozódáshoz elengedhetetlen statisztikai adathalmokon.

Kalligram, 2009, 210 oldal, 2500 Ft

****

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.