könyv - DRMÁRIÁS: SZABADKÕMÛVES SZEX

  • Benedek Szabolcs
  • 2010. április 29.

Zene

Megszokhattuk már, hogy gombaként bukkannak elő a könyvesboltok polcairól a szabadkőművességgel foglalkozó misztikus krimik és a filmesítésre váró kalandregények. S megszokhattuk azt is, hogy drMáriás minduntalan képes meglepni bennünket.
Megszokhattuk már, hogy gombaként bukkannak elõ a könyvesboltok polcairól a szabadkõmûvességgel foglalkozó misztikus krimik és a filmesítésre váró kalandregények. S megszokhattuk azt is, hogy drMáriás minduntalan képes meglepni bennünket. Miközben egyik kezével évek óta kitartó szorgossággal viszi vászonra legkedvesebb mesehõseink, a magyar celebtársadalom fénylõ csillagainak életét, a másikkal szürreális õszinteségükkel borzoló történeteket vet papírra. (Mindennek tetejében még a szaxofonozáshoz is marad szabad keze.)

Legutóbbi regénye, a Lipót éppen akkor jelent meg, amikor az OPNI-t bezárták. Most pedig látszólag titkokkal és összeesküvésekkel fenyeget. Ám aki a világ sorsát kezében tartó szervezeteket leleplezõ, helikopterekbõl kiugró, Tom Hanks-szerû figurákkal remél e könyv lapjain is találkozni, annak bizony csalódnia kell. A szabadkõmûves szó a címet leszámítva nem fordul elõ ebben a regényben. Persze így, a borítón, a szex mellé illesztve már egyszeri mivoltában is meghökkent - na de mi mást várhatnánk a szerzõtõl? Aki ezúttal a spiritualitást, a dogmák nélküli hitet, a szellemi világot állítja szembe a pucérra vetkõztetett, groteszk profánnal.

A fõhõs egy temetés során véletlenül egy kriptába zuhan, de egyre jobban érzi magát benne: nappal szélesre tárt nõi combokkal találkozik (olykor többel is a kelleténél), éjszakánként pedig egy méltóságteljes, õsz úriember elvezeti õt a köveket csiszoló holtak tiszteletre méltó társaságába. A kettõ élesen elválik egymástól, amit a narráció folytonos váltakozása is jelez: a drMáriástól megszokott szókimondó dialógusokat rendre emelkedett tónusú, ünnepélyes leírások követik. A végére persze kiderül, hogy lehet-e lecövekelni valahol, illetve hogy lel-e megnyugvást, és ha igen, akkor hol az örökké vívódó emberi psziché. Vagy pszicho.

Noran, 2010, 190 oldal, 2699 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.