könyv - DRMÁRIÁS: SZABADKÕMÛVES SZEX

  • Benedek Szabolcs
  • 2010. április 29.

Zene

Megszokhattuk már, hogy gombaként bukkannak elő a könyvesboltok polcairól a szabadkőművességgel foglalkozó misztikus krimik és a filmesítésre váró kalandregények. S megszokhattuk azt is, hogy drMáriás minduntalan képes meglepni bennünket.
Megszokhattuk már, hogy gombaként bukkannak elõ a könyvesboltok polcairól a szabadkõmûvességgel foglalkozó misztikus krimik és a filmesítésre váró kalandregények. S megszokhattuk azt is, hogy drMáriás minduntalan képes meglepni bennünket. Miközben egyik kezével évek óta kitartó szorgossággal viszi vászonra legkedvesebb mesehõseink, a magyar celebtársadalom fénylõ csillagainak életét, a másikkal szürreális õszinteségükkel borzoló történeteket vet papírra. (Mindennek tetejében még a szaxofonozáshoz is marad szabad keze.)

Legutóbbi regénye, a Lipót éppen akkor jelent meg, amikor az OPNI-t bezárták. Most pedig látszólag titkokkal és összeesküvésekkel fenyeget. Ám aki a világ sorsát kezében tartó szervezeteket leleplezõ, helikopterekbõl kiugró, Tom Hanks-szerû figurákkal remél e könyv lapjain is találkozni, annak bizony csalódnia kell. A szabadkõmûves szó a címet leszámítva nem fordul elõ ebben a regényben. Persze így, a borítón, a szex mellé illesztve már egyszeri mivoltában is meghökkent - na de mi mást várhatnánk a szerzõtõl? Aki ezúttal a spiritualitást, a dogmák nélküli hitet, a szellemi világot állítja szembe a pucérra vetkõztetett, groteszk profánnal.

A fõhõs egy temetés során véletlenül egy kriptába zuhan, de egyre jobban érzi magát benne: nappal szélesre tárt nõi combokkal találkozik (olykor többel is a kelleténél), éjszakánként pedig egy méltóságteljes, õsz úriember elvezeti õt a köveket csiszoló holtak tiszteletre méltó társaságába. A kettõ élesen elválik egymástól, amit a narráció folytonos váltakozása is jelez: a drMáriástól megszokott szókimondó dialógusokat rendre emelkedett tónusú, ünnepélyes leírások követik. A végére persze kiderül, hogy lehet-e lecövekelni valahol, illetve hogy lel-e megnyugvást, és ha igen, akkor hol az örökké vívódó emberi psziché. Vagy pszicho.

Noran, 2010, 190 oldal, 2699 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.