könyv - Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie Krimikalauz

  • Svébis Bence
  • 2011. augusztus 18.

Zene

Akárha egy kisebb vidéki könyvtár katalógusát tartanánk a kezünkben, pedig pusztán egyetlen írónő csak és kizárólag bűnügyi tárgyú műveit és azok feldolgozásait foglalja magában. Hatvanhat regény és százötvennégy novella, színpadi művek és persze a máig is szaporodó filmfeldolgozások - ezek képezik az immár másodjára, bővítve és aktualizálva megjelenő Krimikalauz velejét. A szerzőpáros komoly, informatív kötetet állított össze.
Akárha egy kisebb vidéki könyvtár katalógusát tartanánk a kezünkben, pedig pusztán egyetlen írónõ csak és kizárólag bûnügyi tárgyú mûveit és azok feldolgozásait foglalja magában. Hatvanhat regény és százötvennégy novella, színpadi mûvek és persze a máig is szaporodó filmfeldolgozások - ezek képezik az immár másodjára, bõvítve és aktualizálva megjelenõ Krimikalauz velejét.

A szerzõpáros komoly, informatív kötetet állított össze. Hat lényegre törõ fejezetben összesítik a Christie-univerzum majd' minden elemét, a legfontosabb (és legbõségesebb) a detektívtörténeteket felsorakoztató regiszter. Itt találjuk meg az adott mûhöz kapcsolódó összes adatot, egy rövid tartalmi leírást, illetve az egész kalauz legfigyelemreméltóbb részét: az egyes mûvekhez társított érdekességek gyûjteményét, melyben az életrajzi háttértõl kezdve keletkezés- és mûfajtörténeten át egészen az egyes alakozások közti kapcsolatokig mindent fellelhetünk. Itt tesznek említést a szerzõk arról is, ha az írónõ valamilyen angolszász dalt vagy versikét használt fel a történethez, melyek teljes szövegét és kottáját is tartalmazza a kötet egy késõbbi fejezete. A fontosabb szereplõk felsorolása és jellemzése után az adott mûbõl készült feldolgozások jegyzéke zárja a sort, melyekrõl részletesebben a filmadaptációkkal foglalkozó részben olvashatunk. Talán egyetlen fölösleges fejezet található csupán, az Arcképcsarnok, ahol a húsz leghíresebb Christie-karakter portréját találjuk, melyek a legnépszerûbb filmes megformálások másolatai csupán. Szöveges leírást azonban egyikrõl sem kapunk, pedig az lényegesen informatívabb lett volna, mint Joan Hickson Miss Marple-ként, vagy Hugh Fraser mint Hastings kapitány.

Az összkép azonban így is meggyõzõ, s még a rendmániás, precíz Poirot is elégedetten simítaná végig viaszkolt bajszát e könyv láttán.

Európa, 2011, 824 oldal, 5500 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.