könyv - Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie Krimikalauz

  • Svébis Bence
  • 2011. augusztus 18.

Zene

Akárha egy kisebb vidéki könyvtár katalógusát tartanánk a kezünkben, pedig pusztán egyetlen írónő csak és kizárólag bűnügyi tárgyú műveit és azok feldolgozásait foglalja magában. Hatvanhat regény és százötvennégy novella, színpadi művek és persze a máig is szaporodó filmfeldolgozások - ezek képezik az immár másodjára, bővítve és aktualizálva megjelenő Krimikalauz velejét. A szerzőpáros komoly, informatív kötetet állított össze.
Akárha egy kisebb vidéki könyvtár katalógusát tartanánk a kezünkben, pedig pusztán egyetlen írónõ csak és kizárólag bûnügyi tárgyú mûveit és azok feldolgozásait foglalja magában. Hatvanhat regény és százötvennégy novella, színpadi mûvek és persze a máig is szaporodó filmfeldolgozások - ezek képezik az immár másodjára, bõvítve és aktualizálva megjelenõ Krimikalauz velejét.

A szerzõpáros komoly, informatív kötetet állított össze. Hat lényegre törõ fejezetben összesítik a Christie-univerzum majd' minden elemét, a legfontosabb (és legbõségesebb) a detektívtörténeteket felsorakoztató regiszter. Itt találjuk meg az adott mûhöz kapcsolódó összes adatot, egy rövid tartalmi leírást, illetve az egész kalauz legfigyelemreméltóbb részét: az egyes mûvekhez társított érdekességek gyûjteményét, melyben az életrajzi háttértõl kezdve keletkezés- és mûfajtörténeten át egészen az egyes alakozások közti kapcsolatokig mindent fellelhetünk. Itt tesznek említést a szerzõk arról is, ha az írónõ valamilyen angolszász dalt vagy versikét használt fel a történethez, melyek teljes szövegét és kottáját is tartalmazza a kötet egy késõbbi fejezete. A fontosabb szereplõk felsorolása és jellemzése után az adott mûbõl készült feldolgozások jegyzéke zárja a sort, melyekrõl részletesebben a filmadaptációkkal foglalkozó részben olvashatunk. Talán egyetlen fölösleges fejezet található csupán, az Arcképcsarnok, ahol a húsz leghíresebb Christie-karakter portréját találjuk, melyek a legnépszerûbb filmes megformálások másolatai csupán. Szöveges leírást azonban egyikrõl sem kapunk, pedig az lényegesen informatívabb lett volna, mint Joan Hickson Miss Marple-ként, vagy Hugh Fraser mint Hastings kapitány.

Az összkép azonban így is meggyõzõ, s még a rendmániás, precíz Poirot is elégedetten simítaná végig viaszkolt bajszát e könyv láttán.

Európa, 2011, 824 oldal, 5500 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.