könyv - Karin Alvtegen: Árulás

  • B. I.
  • 2011. március 17.

Zene

Aprólékosan kimunkált, szórakoztató munka kisebb-nagyobb hibákkal - röviden így értékelhetnénk a hazájában népszerű svéd írónő krimijét. A két szálon futó (és természetesen egymást keresztező, majd egybefonódó) történet gyengébbik vonala a sorozatgyilkos fiatalember sztorija, mindenekelőtt a némileg hatásvadász - és ami bosszantóbb: az előre látható - végkifejlet miatt.
Aprólékosan kimunkált, szórakoztató munka kisebb-nagyobb hibákkal - röviden így értékelhetnénk a hazájában népszerû svéd írónõ krimijét. A két szálon futó (és természetesen egymást keresztezõ, majd egybefonódó) történet gyengébbik vonala a sorozatgyilkos fiatalember sztorija, mindenekelõtt a némileg hatásvadász - és ami bosszantóbb: az elõre látható - végkifejlet miatt. Enyhén szájbarágó a párhuzamosság is: a szociopata férfi életét ugyanúgy egy családi hazugság (gyerekkorában a rendszeresen félrelépõ apjának falazott) siklatta ki, mint a regény házaspár fõszereplõiét. Utóbbiak, a tisztes középosztálybeli (kertvárosi ház, gyerek, jól fizetõ állás, Volvo, funkció az óvodai szülõi munkaközösségben stb.) Eva és Henrik tragikomikus párviadalában a szerzõ ugyanakkor a legkisebb rezdüléseket is izgalmasan ábrázolja. A vélt szabadság és a vélt eszményi családi élet visszaszerzéséért folytatott küzdelem megjelenítésének a szimultán technika mindvégig kellõ feszültséget biztosít; pedig Alvtegen semmi mást nem tesz, mint elmesél egy történetet arról az örök dilemmáról, amit a legegyszerûbben alighanem Karinthy Frigyes fogalmazott meg hajdanán: "Férfi és nõ. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettõ mást akar - a férfi a nõt, a nõ a férfit." Az egyszerre kisszerûen nevetséges és vigasztalanul szomorú, törvényszerû bukáshoz vezetõ cselekmény önmagában is simán megállt volna; a gyilkossággal túlspilázott befejezés az összképen nyilvánvalóan rontott. Kár érte.

Fordította: Szöllõsi Adrienne. Animus, 2010, 200 oldal, 2390 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.