könyv - LÁBÁN RUDOLF: TÁNCNAK SZENTELT ÉLET

  • - sisso -
  • 2009. július 23.

Zene

London legjelentősebb kortárs táncintézményét nevezték el róla (Laban Dance Center), Pozsonyban szobra van, Németországban és Svájcban, ahol koreográfusként és iskolaalapítóként működött, kultuszfigura, Magyarországon viszont, bár anyanyelve volt a magyar, leginkább csak arról a Lábán-írásnak nevezett lejegyzési módról ismerik, amely a kottához hasonló módon rögzíti a koreográfiákat. A L'Harmattan kiadó új tánctörténeti sorozatának köszönhetően most a XX.
London legjelentõsebb kortárs táncintézményét nevezték el róla (Laban Dance Center), Pozsonyban szobra van, Németországban és Svájcban, ahol koreográfusként és iskolaalapítóként mûködött, kultuszfigura, Magyarországon viszont, bár anyanyelve volt a magyar, leginkább csak arról a Lábán-írásnak nevezett lejegyzési módról ismerik, amely a kottához hasonló módon rögzíti a koreográfiákat.

A L'Harmattan kiadó új tánctörténeti sorozatának köszönhetõen most a XX. századi európai tánc egyik legjelentõsebb alkotójának írásaiban is elmélyedhetünk. Lábán 1935-ben németül megjelent, élete legjelentõsebb eseményeit és egyben világlátását is rögzítõ visszaemlékezései nem csupán táncelméleteit, a koreológiát (a táncmozdulatok mûvelésének etikai és esztétikai hatása), illetve a koreozófiát (tánceseményeket uraló törvényszerûségek tana) és ábrándos egyéniségét világítják meg, de antropológiai és történeti szempontból is érdekesek.

Az eredetileg képzõmûvésznek készült, magát autodidakta módon képzõ, a táncot az ember magától értetõdõ kifejezésmódjának tekintõ "varázsló" írásai nélkülöznek minden "tudományos igényességet", és emiatt néha megmosolyogtatóak a mai ember számára. Rendszerezõ képessége viszont már a saját elõadásainak, illetve a svájci Ascona feletti Monte Verita lejtõin a szabadban megnyitott iskolájának keletkezéstörténetét elbeszélõ részekbõl, az amerikai utazása során megfigyelt táncok leírásaiból is kiviláglik. Akinek kevésbé volna érthetõ Lábán szövevényes történetvezetése, annak biztosan jó kiindulópont lesz Fügedi János bevezetõ tanulmánya, és nem csak az lesz a jutalma, hogy még a diszkóban is szabad táncszemléleti tudatossággal kezdheti lóbálni a kezeit egy majdnem elfeledett világpolgár magyar alkotó hatására.

Fordította: Nagy Borbála. L'Harmattan, 2009, 196 oldal, 2200 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.