A L'Harmattan kiadó új tánctörténeti sorozatának köszönhetõen most a XX. századi európai tánc egyik legjelentõsebb alkotójának írásaiban is elmélyedhetünk. Lábán 1935-ben németül megjelent, élete legjelentõsebb eseményeit és egyben világlátását is rögzítõ visszaemlékezései nem csupán táncelméleteit, a koreológiát (a táncmozdulatok mûvelésének etikai és esztétikai hatása), illetve a koreozófiát (tánceseményeket uraló törvényszerûségek tana) és ábrándos egyéniségét világítják meg, de antropológiai és történeti szempontból is érdekesek.
Az eredetileg képzõmûvésznek készült, magát autodidakta módon képzõ, a táncot az ember magától értetõdõ kifejezésmódjának tekintõ "varázsló" írásai nélkülöznek minden "tudományos igényességet", és emiatt néha megmosolyogtatóak a mai ember számára. Rendszerezõ képessége viszont már a saját elõadásainak, illetve a svájci Ascona feletti Monte Verita lejtõin a szabadban megnyitott iskolájának keletkezéstörténetét elbeszélõ részekbõl, az amerikai utazása során megfigyelt táncok leírásaiból is kiviláglik. Akinek kevésbé volna érthetõ Lábán szövevényes történetvezetése, annak biztosan jó kiindulópont lesz Fügedi János bevezetõ tanulmánya, és nem csak az lesz a jutalma, hogy még a diszkóban is szabad táncszemléleti tudatossággal kezdheti lóbálni a kezeit egy majdnem elfeledett világpolgár magyar alkotó hatására.
Fordította: Nagy Borbála. L'Harmattan, 2009, 196 oldal, 2200 Ft
****
