könyv - LAWRENCE BLOCK: A BETÖRÕ, AKI PORTYÁRA INDULT

  • - banza -
  • 2010. szeptember 9.

Zene

Block a betörős sorozatában valamikor nagyon kitalált valamit. Dramaturgiai megoldása szellemes és gyakorlatilag végtelenül folytatható megoldást kínál: a főhős betörő, ámde az erőszaktól kínosan tartózkodó munkája közben folyvást gyilkosságokba keveredik, és így a regények folyamán kénytelen magándetektívvé változni, hogy kinyomozva a valódi gyilkost, elhárítsa fejéről a hamis vádat.
Block a betörõs sorozatában valamikor nagyon kitalált valamit. Dramaturgiai megoldása szellemes és gyakorlatilag végtelenül folytatható megoldást kínál: a fõhõs betörõ, ámde az erõszaktól kínosan tartózkodó munkája közben folyvást gyilkosságokba keveredik, és így a regények folyamán kénytelen magándetektívvé változni, hogy kinyomozva a valódi gyilkost, elhárítsa fejérõl a hamis vádat. Persze a rendõrséggel is kénytelen együttmûködni - ebben vidám partnere a korrupt Ray Kirschmann, "a legjobb zsaru, akit az ember pénzért csak kaphat". Ment is ez egy ideig istenien, de aztán köhögni kezdett a gépezet.

"Izgatottan várjuk, mikor írja meg Lawrence Block a következõ Bernie Rhodenbarr-történetet" - hirdeti a kiadó új kötetét. Magam nem várom túl izgatottan, mivel összes régi erénye mellett ez a regény fáradtnak, meglehetõsen kiégettnek tûnik. Mint egyik korábbi kötetében (A betörõ, aki Bogartnak képzelte magát), Block itt is elköveti a hibát, hogy a tökéletesen ismert és megfestett New York-i miliõbe és történetbe beleszõ egy olyan szálat - a politikáét, a történelemét -, amely már nemcsak Bernie, de az õ látókörén is messze túl esik. Ezúttal lett és szovjet háborús bûnökrõl esik szó, és a történet olyannyira kacifántossá válik, hogy úgy érezzük, nemcsak Bernie, de maga a szerzõ sem látta át a maga teljes egészében. Egy korábbi kötetének magyarítása szerint Bernie-t "temetni veszélyes". Lehet, de sajnos immár elkerülhetetlen.

Fordította: Varga Bálint. Agave, 2010, 291 oldal, 2880 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.