könyv - MIKLYA ANNA: ELOLDOZÁS

  • Kovács Bálint
  • 2010. július 1.

Zene

A huszonhárom éves Miklya Anna első (kis)regényének szereplői valahol félúton járnak a Bret Easton Ellis-i "nullánál is kevesebb" generáció alkoholgőzös, pótcselekvésként szeretkező tagjai és Németh László valamelyik lélektani regényének figurái között - s az egyveleg, hangozzék bár annak, korántsem furcsa, sokkal inkább ismerős: nem elsősorban más regényekből, inkább a pesti romkocsmákból. Hogy az egyik hangulatot plasztikus leírás jeleníti meg, a következőt viszont egy marokra fogott vodkásüveg, tekinthető biztonsági játéknak - de a hitelességre törekvésnek is. Az Eloldozás egy furcsa, soha ki nem mondott, mégis igen mély plátói szerelem története, és néhány másik, testileg igen, de érzelmileg be nem teljesedhető kapcsolaté; a szeretett férfi halálának feldolgozásáé, feldolgozhatatlanságáé.
A huszonhárom éves Miklya Anna elsõ (kis)regényének szereplõi valahol félúton járnak a Bret Easton Ellis-i "nullánál is kevesebb" generáció alkoholgõzös, pótcselekvésként szeretkezõ tagjai és Németh László valamelyik lélektani regényének figurái között - s az egyveleg, hangozzék bár annak, korántsem furcsa, sokkal inkább ismerõs: nem elsõsorban más regényekbõl, inkább a pesti romkocsmákból. Hogy az egyik hangulatot plasztikus leírás jeleníti meg, a következõt viszont egy marokra fogott vodkásüveg, tekinthetõ biztonsági játéknak - de a hitelességre törekvésnek is.

Az Eloldozás egy furcsa, soha ki nem mondott, mégis igen mély plátói szerelem története, és néhány másik, testileg igen, de érzelmileg be nem teljesedhetõ kapcsolaté; a szeretett férfi halálának feldolgozásáé, feldolgozhatatlanságáé. Az elbeszélõ viszonyai - mind a balesetben meghalt Csicsivel, mind a másik két partnerrel - soha nem hétköznapiak, folyamatos változásuk egyfajta vibrálást ad a szövegnek, mely e feszültségtõl is olvastatja magát - mindabban a másfél órában, amíg véget nem ér a 130 oldal. A - jobb szó híján - plátói viszony önmagában is megáll különlegessége miatt, magyarázatot nem követel, de amikor az utolsó oldalon kiderül, hogy oka van ennek is, az mégis letaglóz.

Miklya Anna visszaemlékezésszerûen, emlékdarabokból rakja össze elbeszélõje életét, látszólag csapongva, valójában mégis lineárisan építkezve. A fel-felbukkanó gyerekkori, kamaszkori történetek sokszor egészen kiválóak (mint a két hetet késõ menstruáció miatt legjobb barátnõkké kovácsolódó lányoké), viszont az arányok nincsenek tökéletesen eltalálva a legfontosabb, a fontos, a nem túl fontos, de érdekes és a szövegtestbõl némiképp kilógó, magáról a könyv írásáról szóló mozaikdarabok között. A sûrû szöveg elbírta volna, hogy a fontosabb szálak még jobb kibontásával akár másfélszer ekkorára duzzadjon a terjedelem.

Jelenkor, 2010, 136 oldal, 1900 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.