könyv - MIKLYA ANNA: ELOLDOZÁS

  • Kovács Bálint
  • 2010. július 1.

Zene

A huszonhárom éves Miklya Anna első (kis)regényének szereplői valahol félúton járnak a Bret Easton Ellis-i "nullánál is kevesebb" generáció alkoholgőzös, pótcselekvésként szeretkező tagjai és Németh László valamelyik lélektani regényének figurái között - s az egyveleg, hangozzék bár annak, korántsem furcsa, sokkal inkább ismerős: nem elsősorban más regényekből, inkább a pesti romkocsmákból. Hogy az egyik hangulatot plasztikus leírás jeleníti meg, a következőt viszont egy marokra fogott vodkásüveg, tekinthető biztonsági játéknak - de a hitelességre törekvésnek is. Az Eloldozás egy furcsa, soha ki nem mondott, mégis igen mély plátói szerelem története, és néhány másik, testileg igen, de érzelmileg be nem teljesedhető kapcsolaté; a szeretett férfi halálának feldolgozásáé, feldolgozhatatlanságáé.
A huszonhárom éves Miklya Anna elsõ (kis)regényének szereplõi valahol félúton járnak a Bret Easton Ellis-i "nullánál is kevesebb" generáció alkoholgõzös, pótcselekvésként szeretkezõ tagjai és Németh László valamelyik lélektani regényének figurái között - s az egyveleg, hangozzék bár annak, korántsem furcsa, sokkal inkább ismerõs: nem elsõsorban más regényekbõl, inkább a pesti romkocsmákból. Hogy az egyik hangulatot plasztikus leírás jeleníti meg, a következõt viszont egy marokra fogott vodkásüveg, tekinthetõ biztonsági játéknak - de a hitelességre törekvésnek is.

Az Eloldozás egy furcsa, soha ki nem mondott, mégis igen mély plátói szerelem története, és néhány másik, testileg igen, de érzelmileg be nem teljesedhetõ kapcsolaté; a szeretett férfi halálának feldolgozásáé, feldolgozhatatlanságáé. Az elbeszélõ viszonyai - mind a balesetben meghalt Csicsivel, mind a másik két partnerrel - soha nem hétköznapiak, folyamatos változásuk egyfajta vibrálást ad a szövegnek, mely e feszültségtõl is olvastatja magát - mindabban a másfél órában, amíg véget nem ér a 130 oldal. A - jobb szó híján - plátói viszony önmagában is megáll különlegessége miatt, magyarázatot nem követel, de amikor az utolsó oldalon kiderül, hogy oka van ennek is, az mégis letaglóz.

Miklya Anna visszaemlékezésszerûen, emlékdarabokból rakja össze elbeszélõje életét, látszólag csapongva, valójában mégis lineárisan építkezve. A fel-felbukkanó gyerekkori, kamaszkori történetek sokszor egészen kiválóak (mint a két hetet késõ menstruáció miatt legjobb barátnõkké kovácsolódó lányoké), viszont az arányok nincsenek tökéletesen eltalálva a legfontosabb, a fontos, a nem túl fontos, de érdekes és a szövegtestbõl némiképp kilógó, magáról a könyv írásáról szóló mozaikdarabok között. A sûrû szöveg elbírta volna, hogy a fontosabb szálak még jobb kibontásával akár másfélszer ekkorára duzzadjon a terjedelem.

Jelenkor, 2010, 136 oldal, 1900 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk