könyv - PETER JAMES: UTOLSÓ ESÉLY

  • - banza -
  • 2010. május 6.

Zene

A magyarul ötödik könyvével jelentkező Peter James regénye az elmúlt évtizedekben főleg a skandináv szerzők által divatba hozott családi krimik sorába tartozik. Ezekben a rendőrség tagjai amolyan kis famíliát alkotnak, a munka során belelátnak egymás magánéletébe, megismerik társaik valódi családjának életét, míg a munka virtuális famíliája egy másfajta, olykor az előbbinél nagyobb szolidaritást jelent.
A magyarul ötödik könyvével jelentkezõ Peter James regénye az elmúlt évtizedekben fõleg a skandináv szerzõk által divatba hozott családi krimik sorába tartozik. Ezekben a rendõrség tagjai amolyan kis famíliát alkotnak, a munka során belelátnak egymás magánéletébe, megismerik társaik valódi családjának életét, míg a munka virtuális famíliája egy másfajta, olykor az elõbbinél nagyobb szolidaritást jelent. Így lesz emberarcú a rendõrség. A sorozat fõalakja, Roy Grace fõfelügyelõ egyébként is családi problémákkal küzd: imádott felesége, Sandy immár tíz éve nyomtalanul eltûnt, de a nyomozó nem adja fel a reményt, hogy egyszer mégis visszatér - ez a motívum minden esetben amolyan pluszbûncselekmény gyanúját veti rá az éppen aktuális ügyre.

Másrészt globalizációs krimirõl van szó. Ahogy James írja a bevezetõben: "A szomorú igazság az, hogy az Egyesült Királyságban mindennap meghal három ember annak következtében, hogy nincsen elegendõ átültetésre alkalmas emberi szerv." Ugyanakkor több ezer hajléktalan gyerek vergõdik Bukarest utcáin, "akik közül valóban eladtak-eladnak néhányat a szerveikért". E két tény összekapcsolása a bûnregény alapja, mely ráadásul egy súlyos morális dilemmát is bedob: a legális várólisták végtelen reménytelenségével szemben tényleg erkölcstelen-e az, ha egy anya illegális szervkereskedõkhöz fordul gyermeke élete érdekében?

Jól bonyolított, részben hiteles alakokat felvonultató könyv, amely azonban túl sokat markol, gyorsan kifárad, a csomókat túl korán oldja meg, és ezért nem képes végig melegen tartani az olvasó érdeklõdését.

Fordította: Dusnoki Tibor. General Press, 2010, 471 oldal, 2500 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”