könyv - PETER JAMES: UTOLSÓ ESÉLY

  • - banza -
  • 2010. május 6.

Zene

A magyarul ötödik könyvével jelentkező Peter James regénye az elmúlt évtizedekben főleg a skandináv szerzők által divatba hozott családi krimik sorába tartozik. Ezekben a rendőrség tagjai amolyan kis famíliát alkotnak, a munka során belelátnak egymás magánéletébe, megismerik társaik valódi családjának életét, míg a munka virtuális famíliája egy másfajta, olykor az előbbinél nagyobb szolidaritást jelent.
A magyarul ötödik könyvével jelentkezõ Peter James regénye az elmúlt évtizedekben fõleg a skandináv szerzõk által divatba hozott családi krimik sorába tartozik. Ezekben a rendõrség tagjai amolyan kis famíliát alkotnak, a munka során belelátnak egymás magánéletébe, megismerik társaik valódi családjának életét, míg a munka virtuális famíliája egy másfajta, olykor az elõbbinél nagyobb szolidaritást jelent. Így lesz emberarcú a rendõrség. A sorozat fõalakja, Roy Grace fõfelügyelõ egyébként is családi problémákkal küzd: imádott felesége, Sandy immár tíz éve nyomtalanul eltûnt, de a nyomozó nem adja fel a reményt, hogy egyszer mégis visszatér - ez a motívum minden esetben amolyan pluszbûncselekmény gyanúját veti rá az éppen aktuális ügyre.

Másrészt globalizációs krimirõl van szó. Ahogy James írja a bevezetõben: "A szomorú igazság az, hogy az Egyesült Királyságban mindennap meghal három ember annak következtében, hogy nincsen elegendõ átültetésre alkalmas emberi szerv." Ugyanakkor több ezer hajléktalan gyerek vergõdik Bukarest utcáin, "akik közül valóban eladtak-eladnak néhányat a szerveikért". E két tény összekapcsolása a bûnregény alapja, mely ráadásul egy súlyos morális dilemmát is bedob: a legális várólisták végtelen reménytelenségével szemben tényleg erkölcstelen-e az, ha egy anya illegális szervkereskedõkhöz fordul gyermeke élete érdekében?

Jól bonyolított, részben hiteles alakokat felvonultató könyv, amely azonban túl sokat markol, gyorsan kifárad, a csomókat túl korán oldja meg, és ezért nem képes végig melegen tartani az olvasó érdeklõdését.

Fordította: Dusnoki Tibor. General Press, 2010, 471 oldal, 2500 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.