könyv - ROSS MACDONALD: A FÚRIÁK

  • Nagy V. Gergõ
  • 2010. augusztus 19.

Zene

"A baj csak az veled, mondtam magamban, hogy mindig megfordítod a képeslapot, és elolvasod az üzenetet. Amit láthatatlan tintával, vérrel és könnyel írnak." Ekképp filozofál Lew Archer hetedik (1958-as keltezésű) nyomozása során egy szépséges, horgászokkal pettyezett tengerpartot szemlélve, s keserű önvádjával tevékenysége lényegéről vall.
"A baj csak az veled, mondtam magamban, hogy mindig megfordítod a képeslapot, és elolvasod az üzenetet. Amit láthatatlan tintával, vérrel és könnyel írnak." Ekképp filozofál Lew Archer hetedik (1958-as keltezésû) nyomozása során egy szépséges, horgászokkal pettyezett tengerpartot szemlélve, s keserû önvádjával tevékenysége lényegérõl vall. Utóvégre a hard-boiled krimik leghumánusabb privát kopója rendre a sötétebbik oldalát keresi a múlt század közepi Dél-Kaliforniának, és ahol más strandlehetõséget vagy nyugodt luxust lát, õ javarészt konspirációt vagy bûnnyomot orront. Mindezt persze folyvást változó megbízók (itt éppen egy menekülõ õrült), ám valójában az igazságérzet, s némi társadalmi realizmus nevében - a napsugaras idill mögött pedig újra és újra hitellel tûnik fel a nagy pénzre áhítozók vad romlottsága.

A fúriák egyenesen görög tragédiákba illõ bûnökrõl szól, elvégre egy ödipális bajokkal megvert családi villában járunk, ahol az örökség vonzása immár a fél família haláláért felelõs. Korrupt, perverz seriff, megborult, gyerekgyilkossággal kacérkodó feleség, kitikkadt heroinista vagy teológia szakról kiugrott elmebeteg - efféléket faggat a lankadatlan detektív, ámde hogy ki is a legfõbb mozgatója az eseményeknek, az a jól ismert szokásrend szerint az utolsó (s talán még a tapasztaltabb zsánerkedvelõk számára is meghökkentõ) pillanatig kétséges marad.

A szellemi izgalmakon túl a keretként szolgáló, egyre élesedõ hajszaszituáció szavatolja a feszültséget - ilyenformán MacDonald regénye könnyen bizonyulhat letehetetlen olvasmánynak. Még azzal együtt is, hogy nyelvi erõ tekintetében - véljük, Ross Károly fordításától függetlenül - a sorozat gyengébb darabjai közül való.

Fordította: Ross Károly. Európa, 2010, 343 oldal, 2500 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.