könyv - ROSS MACDONALD: A FÚRIÁK

  • Nagy V. Gergõ
  • 2010. augusztus 19.

Zene

"A baj csak az veled, mondtam magamban, hogy mindig megfordítod a képeslapot, és elolvasod az üzenetet. Amit láthatatlan tintával, vérrel és könnyel írnak." Ekképp filozofál Lew Archer hetedik (1958-as keltezésű) nyomozása során egy szépséges, horgászokkal pettyezett tengerpartot szemlélve, s keserű önvádjával tevékenysége lényegéről vall.
"A baj csak az veled, mondtam magamban, hogy mindig megfordítod a képeslapot, és elolvasod az üzenetet. Amit láthatatlan tintával, vérrel és könnyel írnak." Ekképp filozofál Lew Archer hetedik (1958-as keltezésû) nyomozása során egy szépséges, horgászokkal pettyezett tengerpartot szemlélve, s keserû önvádjával tevékenysége lényegérõl vall. Utóvégre a hard-boiled krimik leghumánusabb privát kopója rendre a sötétebbik oldalát keresi a múlt század közepi Dél-Kaliforniának, és ahol más strandlehetõséget vagy nyugodt luxust lát, õ javarészt konspirációt vagy bûnnyomot orront. Mindezt persze folyvást változó megbízók (itt éppen egy menekülõ õrült), ám valójában az igazságérzet, s némi társadalmi realizmus nevében - a napsugaras idill mögött pedig újra és újra hitellel tûnik fel a nagy pénzre áhítozók vad romlottsága.

A fúriák egyenesen görög tragédiákba illõ bûnökrõl szól, elvégre egy ödipális bajokkal megvert családi villában járunk, ahol az örökség vonzása immár a fél família haláláért felelõs. Korrupt, perverz seriff, megborult, gyerekgyilkossággal kacérkodó feleség, kitikkadt heroinista vagy teológia szakról kiugrott elmebeteg - efféléket faggat a lankadatlan detektív, ámde hogy ki is a legfõbb mozgatója az eseményeknek, az a jól ismert szokásrend szerint az utolsó (s talán még a tapasztaltabb zsánerkedvelõk számára is meghökkentõ) pillanatig kétséges marad.

A szellemi izgalmakon túl a keretként szolgáló, egyre élesedõ hajszaszituáció szavatolja a feszültséget - ilyenformán MacDonald regénye könnyen bizonyulhat letehetetlen olvasmánynak. Még azzal együtt is, hogy nyelvi erõ tekintetében - véljük, Ross Károly fordításától függetlenül - a sorozat gyengébb darabjai közül való.

Fordította: Ross Károly. Európa, 2010, 343 oldal, 2500 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.