könyv - Váradi Péter: Papírfigurák

Zene

Kilenc éve jelent meg az első - szintén nagyon vékony - verseskötete, A liliom paradigma. "Váradi Péter könyvének a címe egy rendszert sejtet, amelyben a viszonyítási pontok: a liliom, a tisztaság, a kezdés, talán maga az ifjúság.
Kilenc éve jelent meg az elsõ - szintén nagyon vékony - verseskötete, A liliom paradigma. "Váradi Péter könyvének a címe egy rendszert sejtet, amelyben a viszonyítási pontok: a liliom, a tisztaság, a kezdés, talán maga az ifjúság. A kötet két ciklusból áll, /A/-ból és /B/-bõl. Mivel elsõ könyv, ez a beosztás további köteteket ígér, amikben lesz /B/ és /C/, majd sorra a többi nagybetû. És egy /Zs/ a végén. Mindez pedig olyan költõt feltételez, aki most, fiatalon tudja az életmûvét" - írta annak idején a kötet bemutatására a szerzõ egyik legfontosabb költõi elõdje, Kemény István. Meglátása a második versgyûjteményt olvasva igaznak bizonyul. Bár itt másképp vannak nevezve a ciklusok - és valóban ciklusok vannak, nem kettõs tagolás -, a folyamat és a folyamatosság, az egymásból kinövés és az építkezés logikája nyilvánvaló. Míg az elsõ kötet erõssége inkább a frissességbõl és minimum három nagy vers erejébõl adódott, addig itt átgondoltan összerakott, motivikusan építkezõ, egymáshoz rejtett és nyilvánvaló szálakkal kötõdõ verseket olvashatunk. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne találkoznánk több igazán mélyre ható költeménnyel - gondolok itt például kedvencemre, Az idõ visszahúzódására vagy A szfinx hallgatása és Az idõtlenség titka címûekre. A fülszöveg filmszerû vizualitást, inszomniás fantáziákat, ironikus rezignációt ígér. Ez persze mind-mind ott van a szövegekben, de nem lenne érdekes, ha nem úgy lennének ott, ahogyan Váradi Péteren átszûrõdtek. Ott van a sorokban a vecsési gyerekkor, az elveszített apa (mind-mind ismerõsek az elsõ kötetbõl), de ott van Légy úr is, akinek a magánya lassan - mialatt több versbe bele-beleszáll - érthetõ és átélhetõ lesz. Minden filmszerûség és látomásosság ellenére ez a könyv nagyon is érthetõ. Mert olyan rétegekig mennek el - s így juttatnak el minket is - a versei, amik nagyon ismerõsek, csak eddig bele sem mertünk gondolni abba, hogy miért.

L'Harmattan, 2011, 76 oldal, 2000 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.