könyv - WOLF HAAS: JÖJJ, ÉDES HALÁL!

  • - kg -
  • 2010. június 17.

Zene

Hát most már megint mi történt - folytatja a két Brenner-sztorival ezelőtt megkezdett "brúderkodást" a továbbra is kocsmahomályban tartott elbeszélő. Wolf Haas szócsövének lenni hálás elfoglaltság, nem egy karót nyelt narrátori munka, mi sem természetesebb.
Hát most már megint mi történt - folytatja a két Brenner-sztorival ezelõtt megkezdett "brúderkodást" a továbbra is kocsmahomályban tartott elbeszélõ. Wolf Haas szócsövének lenni hálás elfoglaltság, nem egy karót nyelt narrátori munka, mi sem természetesebb. Haasból nem fogyott ki sem a nyelvi lelemény (fordítójából sem), sem a mesélõkedv - elengedhetetlen öszszetevõi ezek a Brenner-brandnek, e kriminek álcázott osztrákimázs-paródiának. Aki ebben a fekete-sárga borítású sorozatban megfordul, nem annyira krimiszereplõ, mint inkább közép-európai jogosítvánnyal rendelkezõ illetékes elvtárs (vagy elvtársnõ) - zsargonkodva zsörtölõdõ operettfigurák, akik történetbonyolítási kötelezettségeiket könnyedén egyeztetik össze a sógorsági viszonyok derûs leszólásával.

Sokféle és sokféleképpen randa az osztrák bajusz, s minden (férfi vagy nõi) bajusz alatt máshogy szellemes, de hasonlóképpen kicsinyes tartalmakat hordozó a szereplõk szavajárása. Fecseg a felszín, méghozzá pazarul: nagy a szerzõ nyelvi játszótere, olyan nagy, s anynyi benne a kipróbálni való alkalmatosság (Haasnál disznó viccnek lenni sem utolsó), hogy azt néha a nyomozati szakasz bánja. Ami pedig sok, azt már Brenner sem hagyja szó nélkül, a több napon túl gyógyuló túlkapásokon (Mi van? Felrobbant valahol egy szótár, és most minden szófacsaró engem akar szédíteni?) õ is kiakad, persze csak módjával. Mi sem természetesebb. Az viszont az elõzmények fényében egyáltalán nem természetes, hanem egy jókor jött újítás, hogy Brennernek a csontdarálástól hangos vidéki idill után ezúttal Bécs utcáin kell kerülgetnie a hullajelölteket. Simon Brenner fékevesztett bécsi mentõsként fejeli le az útjába tévedõ betonkemény öklöket, hisz' továbbra is inkább verbálisan akcióképes, mint pofonosztásban.

Fordította: Bán Zoltán András. Scolar, 2010, 232 oldal, 2450 Ft

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.