Könyv: Bálványbeszély (A The Beatles antológia)

  • - legát -
  • 2001. október 25.

Zene

Már régóta úgy tudjuk, minden megvan. A stúdiók polcait kisöpörték, a létező koncertfelvételeket lemezre vágták, egészen korai és örökre elveszett dalokat ástak elő, kevertek, kavartak, válogattak. Aztán mégis újra meg újra előkerül valami "újdonság", valami "ritkaság", amivel a rajongói étvágyat csillapítani lehet. Ha pedig nincs kéznél eredeti hangfelvétel, jöhetnek a pótlékok, könyvek, fotóalbumok, feldolgozások - szimfonikus zenekartól a trash metalig -, tévéjátékok, filmek, színpadi művek. Operettek és rántott gombafejek. A Beatles, akár a kutya vagy a gyerek, a biztos siker receptje. Mondhatjuk persze úgy is: gátlástalanul aprópénzre váltottak egy igazi értéket. Akadnak azonban a csömöri úton is kellemes meglepetések. Sőt, a most megjelent - szó szerint - hatalmas könyv talán a legfontosabb és legszebb dolog, amivel a zenekar harmincegy évvel ezelőtti feloszlása óta megleptek bennünket.
Már régóta úgy tudjuk, minden megvan. A stúdiók polcait kisöpörték, a létező koncertfelvételeket lemezre vágták, egészen korai és örökre elveszett dalokat ástak elő, kevertek, kavartak, válogattak. Aztán mégis újra meg újra előkerül valami "újdonság", valami "ritkaság", amivel a rajongói étvágyat csillapítani lehet. Ha pedig nincs kéznél eredeti hangfelvétel, jöhetnek a pótlékok, könyvek, fotóalbumok, feldolgozások - szimfonikus zenekartól a trash metalig -, tévéjátékok, filmek, színpadi művek. Operettek és rántott gombafejek. A Beatles, akár a kutya vagy a gyerek, a biztos siker receptje. Mondhatjuk persze úgy is: gátlástalanul aprópénzre váltottak egy igazi értéket. Akadnak azonban a csömöri úton is kellemes meglepetések. Sőt, a most megjelent - szó szerint - hatalmas könyv talán a legfontosabb és legszebb dolog, amivel a zenekar harmincegy évvel ezelőtti feloszlása óta megleptek bennünket.

Maradjunk az "irodalomnál". A szerzők, mint a népszámlálók, mindent összeírtak. Miért is ne? A Beatles az egyik legjobb kályha, a vállalkozó kedvűek bármerre indulnak, célba érnek, legyen az a nosztalgiázás mézeskalács házikója, dokumentarista barlang vagy a liverpooli futballpálya. A Metró Klub és a Bosnyák téri piac. A dolgozatok többsége rutinos bálványépítés, de kétségtelen, hogy a Kennedy-gyilkosság és Woodstock mellett a Beatles a legjobb apropó arra is, hogy a szerző elmesélje a hatvanas éveket. Igaz, leggyakrabban a saját hatvanas éveit.

Most viszont

John, Paul,

George és Ringo mesél

Egy olyan könyvben, amely már külsejét tekintve sem hasonlítható semmilyen eddig megjelent kiadványhoz. Legyünk patetikusak: olyan, mint egy kódex. Nagyon színes, nagyon elegáns, és több mint három kilogrammos.

Ettől persze még nem muszáj hanyatt vágódni. Sokkal fontosabb kérdés, vajon a tartalomról is elmondható-e mindez? Vagy csak egy pazar fotóalbummal van dolgunk, amelyben a fiúk aranyköpései csupán azért szerepelnek, hogy legyen benne néhány betű is? És akkor mindjárt ott a következő kérdés: számít-e az, amit a fiúk mondanak?

Menjünk sorban. Az antológiát nemcsak nézegetni, hanem olvasni is lehet. A szerkesztők e pofonegyszerű, ám mégis a leghatásosabb megoldást választották azzal, hogy interjútöredékekből rakták össze az együttes működésének tíz évét. Négy bevezető, önéletrajzi fejezet után évről évre haladnak a kommentárok 1970-ig, a Beatles végéig. Ami ezután történt, arról nem esik szó.

Az "interjútöredékek" persze eléggé suta megfogalmazás. Azt sejteti, hogy az eredeti szövegkörnyezetből kiragadva ilyen-olyan nyilatkozatokat ollóztak össze. Nem egészen. Az együttes három élő tagja a kilencvenes évek közepén az előzménynek tekinthető Beatles antológia című tévésorozatban már összegzett, és tulajdonképpen ezek az interjúk - kiegészítve újabbakkal - tekinthetők az alapnak. Egyedül John Lennon esetében kellett "ollózni", de talán éppen az a legbravúrosabb a szerkesztésben, hogy észre sem vesszük, Lennon máskor nyilatkozik.

Tegyük a szívünkre a kezünket, amit eddig a Beatlesek mondtak, nem volt több puszta jófejeskedésnél: ezerszer idézett beszólások, lazaság, ha pedig a világmegváltás került szóba, azt jobb elfelejteni, hiszen amikor egy popsztár elkezdi osztani az észt, annál nincs szánalmasabb dolog. Az antológiában is találhatunk jó néhány ilyenfajta beszólást, de az elviselhetőség határain belül. Sokkal fontosabb, hogy érett férfiak emlékeznek vissza egy olyan zenekarra, ami a mai napig megmagyarázhatatlan. Természetesen ők is csak azt tudják elmondani, hogyan történt meg a csoda, mivel a miértre nem lehet logikus válasz.

Hiába mondta a feloszlás idején Paul McCartney, hogy "a Beatles egy nagyon jó kis rockbanda volt, nem több, nem kevesebb", mindenki tudja, ez nem igaz. Akár tetszik, akár nem, a Beatles a mai napig "a minden", hiszen alapjaiban változtatta meg a show-business világát. Egyszerűbben: ami addig királyság volt, a Beatlestől kezdve demokrácia lett. Az pedig, hogy négy zeneileg képzetlen, egyszerű angol fiatalember a koszfészeknek számító Liverpoolban teremtette meg ezt a demokráciát, mesébe illő.

A Beatles antológiának köszönhetően most már mesekönyvünk is van.

- legát -

(Kossuth Kiadó, 2001, 14 900 Ft)

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.