Könyv: Boldog por és szemét (Dsida Jenő versei)

  • 2004. február 26.

Zene

n 1907, 1938. Ez a két évszám határolja Dsida Jenő életét. Közismert, milyen események zajlottak le e három évtizedben: az első világháború, a forradalmak, a Monarchia széthullása, ínség minden tekintetben, a trianoni békeparancs, országrészek elcsatolása, az utódállami uralom kezdete. A magyar irodalomban: a Nyugat változó korszakai, Ady forradalma, a polgári irodalmi ízlés kiteljesedése, Kassák egyszemélyes avantgárdja, az Ady-revízió (ennek erdélyi hajtása Makkai Sándor könyve, a Magyar fa sorsa), József Attila egyetemes költészete, a népiesség kibontakozása.

n 1907, 1938. Ez a két évszám határolja Dsida Jenő életét. Közismert, milyen események zajlottak le e három évtizedben: az első világháború, a forradalmak, a Monarchia széthullása, ínség minden tekintetben, a trianoni békeparancs, országrészek elcsatolása, az utódállami uralom kezdete. A magyar irodalomban: a Nyugat változó korszakai, Ady forradalma, a polgári irodalmi ízlés kiteljesedése, Kassák egyszemélyes avantgárdja, az Ady-revízió (ennek erdélyi hajtása Makkai Sándor könyve, a Magyar fa sorsa), József Attila egyetemes költészete, a népiesség kibontakozása.

A két évszám között zajlik le Dsida Jenő halálos sejtelemtől beárnyékolt, rövid élete: gyerekkor Szatmárnémetiben, Budapesten, Beregszászon, majd - 1925-től - Kolozsváron. Örökletes szívgyengeség miatt leszerelik, szerkeszti a Pásztortűz című lapot, hívő katolikusként

elzarándokol

a pápához. Első szerelmét korán elragadja a halál. Életében két verseskötete jelenik meg: a Leselkedő magány (1928), majd a Nagycsütörtök (1933). A harmadik, az Angyalok citeráján - ezt még maga a költő szerkeszti - már halála után lát napvilágot.

Dsida költészetét állandó motívumok itatják át: az elmúlás sejtelme, a kiválasztottság tudata, a hitetlen hit (Charles Maurras: "ateista vagyok, de katolikus"), az érzéki szépség magasztalása, az elesettek iránti tétova részvét, a makulátlan formakultúra. Minden földi apróságot felmutat a fellegeknek, hogy az egy sóhajtásig tükröződhessen az angyalok szemében. A betegség fenyegetése élesíti figyelmét: roppant hajlékonyan, szabatosan ragadja meg éppen a lengeteg kicsinységeket, mikroszkopikus pontossággal rögzíti a rettegés, a múlékony örömök, a robusztus alkat számára szinte mérhetetlen, semmicske gyönyörűségek pillanatait. Életét krisztusi áldozatnak tekinti, így aztán csalódásának is a keresztény képzetkör eretnek tágításával ad hangot. Rokokó művészetének megrázó vonása ez: miután hite felegyenesedett, egyre hosszabb árnyékot vet. Nagy kételkedő költeményeivel (Út a Kálváriára, Messze látok, Nagycsütörtök) persze illeszkedik az európai hagyományba. Jean Paul 1796-ban közli rettenetes látomását: "A halott Krisztus beszéde a világépület tetejéről: nincsen Isten." Alfred de Vigny 1837-ben írja meg az Olajfák hegyént, Gérard de Nerval 1844-ben veti papírra a Krisztus az Olajfák hegyént. Krisztus, a kétségbeesett, meztelen Krisztus Nerval versében az utódokhoz szól, Isten halála után. Krisztus, az öngyilkos! Rilke a Der Ölbaum-Garten című versében ugyanezt a tapasztalatot fogalmazza meg: "Nem talállak többé. Nem, magamban nem. Másokban sem... Egyedül vagyok." Dsida hasonlóan visszhangozza a mély krisztusi megdöbbenést: "Valaki fel, a csúcs felé tart, / hogy önmagát feszítse meg" (Jézus öngyilkosságának szokatlan gondolata újul itt fel - a 17. században John Donne értekezett erről, meggyőző érveléssel, a Biathanatoszban). A Messze látok így kommentálja a golgotai jelenetsort: "semmi se történt... Magdolna József és a többiek / meghitten társalognak valahol / egy laposfedelű ház tetején". A Nagycsütörtökben pedig, a megfeszítés előtti napon, azt kellett látnia a Megváltónak: "Péter aludt, János aludt, Jakab / aludt, Máté aludt és mind aludtak..." Itt csak érinthetem Dsida Jenő hitetlenséggel rokon hitének megrendítő mélységeit.

Szökdellő, pillangó képzelete,ritka szavakat mozgósító technikája, világos vonalvezetése: mindez Csokonai és Kosztolányi utódjának mutatja őt. Viszolyog a transzcendenciától, s noha verseiben gyakran felpillant az égre, tekintete többnyire csak az angyalokig ér fel. Lappang költészetében bizonyos baljós lebegés.

Szereti az anyagot, sőt imádja az atomokat: megilletődöttségét is kristályos képekben, csiszolt szerkezetekben, fukar árnyékolással hitelesíti. Esti Kornél ő az erdélyi magyar irodalomban. Tükör előtt című, töredékben maradt elbeszélő költeményéből tudjuk, mennyire ragaszkodik a "habzó, fürge csermely / ezüstkövek közt zirrenő neszé"-hez, a "könnyű, halk beszéd"-hez. Eleven modernségének egyik forrása ez. Még küldetéses felhangjaiban is érezzük: ez a próféta mindenütt egy fiatal nővel a jobbján, kankalinnal a gomblyukában, választékos frizurával, frissen kötött nyakkendőben fog igét hirdetni. Persze egy szerény lírai halandó boldogságával: "mivelhogy béke lettem, / boldog por és szemét" (Igy dudolok az uccán...).

Korszerűségének másik oka: formai tökéllyel párosuló egyetemes gondolkodása. E tekintetben

alig akad párja

a magyar költészetben, a kisebbségi irodalomban pedig magában áll. Szemére is vetették, hogy nem művel "közéleti költészetet", illetve nem sorol be a "sorskérdéseket" feszegető erdélyi magyar írásbeliség hadrendjébe. (A Psalmus Hungaricus csak 1940-ben vált közismertté, s fohásza így, egymagában, egyetemes érvényű. Ha a "magyar" szót másra cseréljük, minden sanyargatott kisebbség a magáénak vallhatja, és minden többségnek okozhat lelkiismeret-furdalást. Mégsem állhatom meg, hogy ne idézzem Goethe egyik Schillernek írott, 1796. augusztus 13-án kelt levelét: "Ebben az esetben igen pontosan látjuk, hogyan tehet igazzá a költészet egy hamis gondolatot, ha az érzelmeinkhez intézett felhívás kellemes ruhában jelenik meg.") Igaz, Dsida művészete nem ér fel József Attila összetett nagyságához: elégikus, nem tragikus egyetemesség ez - emez pedig mélyebb ethosz. De mégis figyelemre méltó, hogy határon túli költőink közül - talán Szilágyi Domokos párjaként - ő az egyetlen, akit klasszikusaink galériájában képzelünk el, Csokonai és Kosztolányi tőszomszédjaként. Eszmevilága nem olyan tágas, mondandója nem annyira elmélyített, mint az elődöké. De beszédmódja és etikája európai, témaköre örök, tapasztalata határtalan, a végtelennel rokon (a Tükör előttben írja: "a végtelennek nincsen messzesége"). Úgy mondanám: nem tudja elképzelni a világvégét az igazság és a szépség győzelme nélkül.

Réz Pál nagyszerű válogatása pontosan azt a Dsidát mutatja fel, aki - hívő lévén - csupa kérdésből áll. Aki - hamar halandó lévén - temérdek részletben örökítette meg érzéki vonzalmait. Akit nem kell szentté avatnunk ahhoz, hogy emlékezzünk rá.

Báthori Csaba

Sziget Könyvkiadó, 2003, 264 oldal, 1980 Ft









Copyright © MaNcs, 2004
Minden jog fenntartva.


 


 












Copyright © Magyar Narancs 1995-2004.




Elektronikus terjesztés: Index.hu Rt.





Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.