Könyv: Ponyvaremény (Vágvölgyi B. András: Tarantino mozija)

  • - sisso -
  • 2005. február 3.

Zene

A szerzõ (a Magyar Narancs egykori fõszerkesztõje, a továbbiakban VBA) ebben a kissé sûrû, verbunkos amerikanizmusokkal, pesti szlenges japánsággal megírt életrajzi regényattakjában Hollywood "legfüggetlenebb" és "legõrültebb" rendezõjérõl értekezik.

A szerző (a Magyar Narancs egykori főszerkesztője, a továbbiakban VBA) ebben a kissé sűrű, verbunkos amerikanizmusokkal, pesti szlenges japánsággal megírt életrajzi regényattakjában Hollywood "legfüggetlenebb" és "legőrültebb" rendezőjéről értekezik. Az "egyfelől tényirodalom, másfelől filmelméleti szakmunka" (nyilván egyik sem) a nevezett filmalkotót, B-movie-buzit, művérmániást és nem utolsósorban Walt Disney új Miki egerét úgy vizsgálja, hogy pszichoszexuális fejlődésétől kezdve a művészetére hatást gyakorló filmes irányzatokon (hongkongi akciófilmek, filmnoire, giallo, blaxploitation etc.), rendezőkön (Ed Wood, King-Hu, Sergio Leone etc.) és a mindig túlzott jelentőséggel bíró társadalmi környezet vizsgálatán át az egyes filmek történetéig, castingjáig és fogadtatásáig mindenről szó esik közben. Intim kapcsolatba kerülhetünk a Kutyaszorító című zseniális zsengével, a sikert hozó Pulp Fictionnel vagy a bizonyos szempontból érettnek mondható Jackie Brownnal. VBA grafodiaréja nem hallgat Quentin Tarantino (QT) haveri kapcsolatairól, filmjeiben is óhatatlanul megjelenő éretlen viszonyáról a nőkhöz (a politikai korrektség jegyében: a háziasszony- és kurvaábrázolástól a gyermekét egyedül nevelő autonóm anyába vetett hitig) és filmes lopásairól sem. A bennfentesnek és kívülállónak egyszerre tűnő szerző úgy járkál keresett fókuszálatlansággal, újhullámosan és tudálékosan ki-be QT életében és művében, mintha legalább a majsztró egyik irritáló kollégája lett volna annak idején a Los Angeles alsói videotékában.

A könyv komplett fércműlexikont is tartalmaz, megjegyezhetetlen nevű japán rendezőkkel, színészekkel és nyomasztó évszámokkal, ami jelentősen csökkentheti ugyan az olvasáshoz való kedvet, de bizonyíték arra, hogy jelenleg Magyarországon alighanem VBA az utolsó prolihisztor.

Hogy a könyv zseniális-e, vagy átlagmű csupán, azt nem én fogom eldönteni. Tarantino filmjeit mindenesetre kívülről-belülről megismerhetjük belőle. Különben is: '73-ban VI. Pál is meglepődhetett, hogy Rómában Bruce Lee az isten, és everybody was kungfu fighting. Ez persze sehogy sincs összefüggésben a mű megítélésével, csak arra vonatkozik, hogy érhetnek még minket meglepetések a plasztik Homéroszok, emberbolygók és a bennünk élő Béna korában.

- sisso -

Jonathan Miller Kft., 264 oldal, 2580 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"

  • Molnár T. Eszter
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.