Könyv: Ponyvaremény (Vágvölgyi B. András: Tarantino mozija)

  • - sisso -
  • 2005. február 3.

Zene

A szerzõ (a Magyar Narancs egykori fõszerkesztõje, a továbbiakban VBA) ebben a kissé sûrû, verbunkos amerikanizmusokkal, pesti szlenges japánsággal megírt életrajzi regényattakjában Hollywood "legfüggetlenebb" és "legõrültebb" rendezõjérõl értekezik.

A szerző (a Magyar Narancs egykori főszerkesztője, a továbbiakban VBA) ebben a kissé sűrű, verbunkos amerikanizmusokkal, pesti szlenges japánsággal megírt életrajzi regényattakjában Hollywood "legfüggetlenebb" és "legőrültebb" rendezőjéről értekezik. Az "egyfelől tényirodalom, másfelől filmelméleti szakmunka" (nyilván egyik sem) a nevezett filmalkotót, B-movie-buzit, művérmániást és nem utolsósorban Walt Disney új Miki egerét úgy vizsgálja, hogy pszichoszexuális fejlődésétől kezdve a művészetére hatást gyakorló filmes irányzatokon (hongkongi akciófilmek, filmnoire, giallo, blaxploitation etc.), rendezőkön (Ed Wood, King-Hu, Sergio Leone etc.) és a mindig túlzott jelentőséggel bíró társadalmi környezet vizsgálatán át az egyes filmek történetéig, castingjáig és fogadtatásáig mindenről szó esik közben. Intim kapcsolatba kerülhetünk a Kutyaszorító című zseniális zsengével, a sikert hozó Pulp Fictionnel vagy a bizonyos szempontból érettnek mondható Jackie Brownnal. VBA grafodiaréja nem hallgat Quentin Tarantino (QT) haveri kapcsolatairól, filmjeiben is óhatatlanul megjelenő éretlen viszonyáról a nőkhöz (a politikai korrektség jegyében: a háziasszony- és kurvaábrázolástól a gyermekét egyedül nevelő autonóm anyába vetett hitig) és filmes lopásairól sem. A bennfentesnek és kívülállónak egyszerre tűnő szerző úgy járkál keresett fókuszálatlansággal, újhullámosan és tudálékosan ki-be QT életében és művében, mintha legalább a majsztró egyik irritáló kollégája lett volna annak idején a Los Angeles alsói videotékában.

A könyv komplett fércműlexikont is tartalmaz, megjegyezhetetlen nevű japán rendezőkkel, színészekkel és nyomasztó évszámokkal, ami jelentősen csökkentheti ugyan az olvasáshoz való kedvet, de bizonyíték arra, hogy jelenleg Magyarországon alighanem VBA az utolsó prolihisztor.

Hogy a könyv zseniális-e, vagy átlagmű csupán, azt nem én fogom eldönteni. Tarantino filmjeit mindenesetre kívülről-belülről megismerhetjük belőle. Különben is: '73-ban VI. Pál is meglepődhetett, hogy Rómában Bruce Lee az isten, és everybody was kungfu fighting. Ez persze sehogy sincs összefüggésben a mű megítélésével, csak arra vonatkozik, hogy érhetnek még minket meglepetések a plasztik Homéroszok, emberbolygók és a bennünk élő Béna korában.

- sisso -

Jonathan Miller Kft., 264 oldal, 2580 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.