Könyv: Ponyvaremény (Vágvölgyi B. András: Tarantino mozija)

  • - sisso -
  • 2005. február 3.

Zene

A szerzõ (a Magyar Narancs egykori fõszerkesztõje, a továbbiakban VBA) ebben a kissé sûrû, verbunkos amerikanizmusokkal, pesti szlenges japánsággal megírt életrajzi regényattakjában Hollywood "legfüggetlenebb" és "legõrültebb" rendezõjérõl értekezik.

A szerző (a Magyar Narancs egykori főszerkesztője, a továbbiakban VBA) ebben a kissé sűrű, verbunkos amerikanizmusokkal, pesti szlenges japánsággal megírt életrajzi regényattakjában Hollywood "legfüggetlenebb" és "legőrültebb" rendezőjéről értekezik. Az "egyfelől tényirodalom, másfelől filmelméleti szakmunka" (nyilván egyik sem) a nevezett filmalkotót, B-movie-buzit, művérmániást és nem utolsósorban Walt Disney új Miki egerét úgy vizsgálja, hogy pszichoszexuális fejlődésétől kezdve a művészetére hatást gyakorló filmes irányzatokon (hongkongi akciófilmek, filmnoire, giallo, blaxploitation etc.), rendezőkön (Ed Wood, King-Hu, Sergio Leone etc.) és a mindig túlzott jelentőséggel bíró társadalmi környezet vizsgálatán át az egyes filmek történetéig, castingjáig és fogadtatásáig mindenről szó esik közben. Intim kapcsolatba kerülhetünk a Kutyaszorító című zseniális zsengével, a sikert hozó Pulp Fictionnel vagy a bizonyos szempontból érettnek mondható Jackie Brownnal. VBA grafodiaréja nem hallgat Quentin Tarantino (QT) haveri kapcsolatairól, filmjeiben is óhatatlanul megjelenő éretlen viszonyáról a nőkhöz (a politikai korrektség jegyében: a háziasszony- és kurvaábrázolástól a gyermekét egyedül nevelő autonóm anyába vetett hitig) és filmes lopásairól sem. A bennfentesnek és kívülállónak egyszerre tűnő szerző úgy járkál keresett fókuszálatlansággal, újhullámosan és tudálékosan ki-be QT életében és művében, mintha legalább a majsztró egyik irritáló kollégája lett volna annak idején a Los Angeles alsói videotékában.

A könyv komplett fércműlexikont is tartalmaz, megjegyezhetetlen nevű japán rendezőkkel, színészekkel és nyomasztó évszámokkal, ami jelentősen csökkentheti ugyan az olvasáshoz való kedvet, de bizonyíték arra, hogy jelenleg Magyarországon alighanem VBA az utolsó prolihisztor.

Hogy a könyv zseniális-e, vagy átlagmű csupán, azt nem én fogom eldönteni. Tarantino filmjeit mindenesetre kívülről-belülről megismerhetjük belőle. Különben is: '73-ban VI. Pál is meglepődhetett, hogy Rómában Bruce Lee az isten, és everybody was kungfu fighting. Ez persze sehogy sincs összefüggésben a mű megítélésével, csak arra vonatkozik, hogy érhetnek még minket meglepetések a plasztik Homéroszok, emberbolygók és a bennünk élő Béna korában.

- sisso -

Jonathan Miller Kft., 264 oldal, 2580 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.