Könyv: Ponyvaremény (Vágvölgyi B. András: Tarantino mozija)

  • - sisso -
  • 2005. február 3.

Zene

A szerzõ (a Magyar Narancs egykori fõszerkesztõje, a továbbiakban VBA) ebben a kissé sûrû, verbunkos amerikanizmusokkal, pesti szlenges japánsággal megírt életrajzi regényattakjában Hollywood "legfüggetlenebb" és "legõrültebb" rendezõjérõl értekezik.

A szerző (a Magyar Narancs egykori főszerkesztője, a továbbiakban VBA) ebben a kissé sűrű, verbunkos amerikanizmusokkal, pesti szlenges japánsággal megírt életrajzi regényattakjában Hollywood "legfüggetlenebb" és "legőrültebb" rendezőjéről értekezik. Az "egyfelől tényirodalom, másfelől filmelméleti szakmunka" (nyilván egyik sem) a nevezett filmalkotót, B-movie-buzit, művérmániást és nem utolsósorban Walt Disney új Miki egerét úgy vizsgálja, hogy pszichoszexuális fejlődésétől kezdve a művészetére hatást gyakorló filmes irányzatokon (hongkongi akciófilmek, filmnoire, giallo, blaxploitation etc.), rendezőkön (Ed Wood, King-Hu, Sergio Leone etc.) és a mindig túlzott jelentőséggel bíró társadalmi környezet vizsgálatán át az egyes filmek történetéig, castingjáig és fogadtatásáig mindenről szó esik közben. Intim kapcsolatba kerülhetünk a Kutyaszorító című zseniális zsengével, a sikert hozó Pulp Fictionnel vagy a bizonyos szempontból érettnek mondható Jackie Brownnal. VBA grafodiaréja nem hallgat Quentin Tarantino (QT) haveri kapcsolatairól, filmjeiben is óhatatlanul megjelenő éretlen viszonyáról a nőkhöz (a politikai korrektség jegyében: a háziasszony- és kurvaábrázolástól a gyermekét egyedül nevelő autonóm anyába vetett hitig) és filmes lopásairól sem. A bennfentesnek és kívülállónak egyszerre tűnő szerző úgy járkál keresett fókuszálatlansággal, újhullámosan és tudálékosan ki-be QT életében és művében, mintha legalább a majsztró egyik irritáló kollégája lett volna annak idején a Los Angeles alsói videotékában.

A könyv komplett fércműlexikont is tartalmaz, megjegyezhetetlen nevű japán rendezőkkel, színészekkel és nyomasztó évszámokkal, ami jelentősen csökkentheti ugyan az olvasáshoz való kedvet, de bizonyíték arra, hogy jelenleg Magyarországon alighanem VBA az utolsó prolihisztor.

Hogy a könyv zseniális-e, vagy átlagmű csupán, azt nem én fogom eldönteni. Tarantino filmjeit mindenesetre kívülről-belülről megismerhetjük belőle. Különben is: '73-ban VI. Pál is meglepődhetett, hogy Rómában Bruce Lee az isten, és everybody was kungfu fighting. Ez persze sehogy sincs összefüggésben a mű megítélésével, csak arra vonatkozik, hogy érhetnek még minket meglepetések a plasztik Homéroszok, emberbolygók és a bennünk élő Béna korában.

- sisso -

Jonathan Miller Kft., 264 oldal, 2580 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.