La Compagnie Du Hanneton: Au Revoir Parapluie James Thiérrée a boldog békeidõk cirkuszának gyermeke, szülei, Jean-Baptiste Thiérrée és Victoria Chaplin Cirque Imaginaire nevû cirkuszában nõtt fel, de ma már független színházi vagabund. Legújabb neocirkusz-produkciója mágikus-szürreális darab, minden megtörténhet benne, amit el bírunk képzelni a színpadon.
Emberek repülnek tova, kötelek változnak veszélyes vízinövényekké, kék bársony drapéria emelkedik fel a földrõl, mint haragos tenger, és érdekes lények kísérik a fõhõst a nem létezõ országokon át, ahol a szerelmét keresi. Mégsem operett, színes-szélesvásznú díszletekkel, hanem makulátlan színpadi technika biztos tudású táncos-mímesekkel, sajátos zenével, korrekt dramaturgiai érzékkel. A színész-akrobaták keltik életre a teret, miközben olyan hanyag eleganciával mûködnek együtt a fizika törvényeivel, mintha nem is élõk volnának, hanem digitális technika. Thiérrée Charlie Chaplin unokája, és ahogy a híres nagyapa a kortárs burleszk fenegyereke volt annak idején, õ jó eséllyel pályázik a kortárs cirkusz-színház élharcosa címre. A vezetõ szerep az övé, de a kitûnõ atléta-bohóc, tétova színházi díszletmunkást játszó Magnus Jakobssonnal jól kiegészítik egymást a színpadon. Együtt követik az elveszett Euridikét, akit Satchie Noro táncos és artista alakít. Kaori Ito koreográfus és vulkanikus-komikus táncos az árva gyereket játssza, így finoman megidézik zenével és szöveggel is Chaplin Csavargóját. A kegyetlen rezonõr, a gonosz anyós, illetve a díva a színész-énekes Maria Sendow, aki egészen különleges, fojtott-latinos technikával dalol, miközben óriási szerkezeteket mozgat, és Victoria Thiérrée meghökkentõen élõ jelmezeiben járja be a színpadot.
Kunsthalle Wien, június 1.
*****
