Lemez

Laurel Halo: Raw Silk Uncut Wood

  • - minek -
  • 2018. október 13.

Zene

A székhelyét a michigani Ann Arborból Berlinbe áthelyező Halo példamutató szorgalommal készíti friss hangzású, érdekfeszítő zenei anyagait. Míg a tavalyi Dust sok tekintetben az emberi hang újbóli előtérbe kerüléséről, a dalszerű formák dekonstrukciójáról szólt, addig e frissebb (és a Hyperdubtól egy kisebb kiadóhoz delegált) anyag sokkal inkább a hatáskeltő eszközökkel és formákkal való, korántsem öncélú kísérletezésről. Nem is az ambient, jazz és experimentális zenei hatások együttese a különleges (mindig is ezek ihlették meg az itt kevéssé jelen lévő technohagyomány mellett), hanem a minden szempontból nyitott zenei formák iránti elköteleződés. A Lao-ce Tao Te Kingjéből merített cím is utal arra, hogy ez inkább a belső utazás, a kontempláció lemeze, ugyanakkor már-már klasszikusan szép részleteiben módfelett gazdag és izgalmas.
A cím­adó szám rögtön egy lassan áramló, tízperces ambient hangfolyam, amely szinte simogat, miközben organikusan fonódnak egybe Halo mindent elnyelő szintiszőnyegei, billentyűfutamai és Oliver Coates csellójátéka. Ehhez képest a Mercury jazzes tónusai, benne Eli Keszler remek ütős játéka vagy a rákövetkező absztraktabb számok (The Sick Mind) egészen más irányban tapogatóznak. Az albumot záró, mindezt szintetizáló Nachbar­keit egyenesen az egyik legszebb Laurel Halo-darab. A kozmikus hatású, lassan bontakozó és szélesen áramló elektronikus hangok, az élő dob és a cselló összjátéka metafizikus élménnyel ajándékozza meg a befogadót.

Latency, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”