Nagy Őszi Programajánló - A magyar underground napszámosai

Leadott haszonkulcs

Zene

Egyre több magyar előadó ad telt házas koncerteket az arénákban, ugyanakkor az underground klubok sorra zárnak be. Úgy tűnik, a szervezők lelkesedésén múlik, hogy milyen jövője van idehaza a „földalatti” zenéknek.

 

Ha a nagy rockzenei fesztiválok headlinereit nézzük, azt hihetnénk, hogy a 2000-es években megállt az idő, ugyanazok lépnek fel, mint húsz-harminc évvel ezelőtt: Iron Maiden, Korn, Slipknot… Mondhatnánk erre, hogy a gitárzene haldoklik, ám ez csak a mainstream esetében van így. A kísérleti, underground vagy a szimplán kemény zenék a kis klubokba szorultak vissza, a legizgalmasabb zenekarok karrierjük csúcsán is legfeljebb pár száz ember előtt játszanak. Nem biztos, hogy ez akkora baj: a kereskedelmi sikerre való esélytelenség és a népszerűségi üvegplafon minden jel szerint azzal is jár, hogy az alkotók – igazodási kényszer híján – sokkal eredetibb produkciókkal állnak elő. Ugyanez a „háttériparról” már nem mondható el, az underground koncertek szervezése külföldön sem nagy üzlet, idehaza pedig reménytelen vállalkozás, legalábbis az anyagiakat illetően.

Valamit vissza kell adni

Magyarországon a koncertezési lehetőségek annyira beszűkültek, hogy már a Roboton vagy a Dürer Kert kistermén túli világba is nehezen lehet kilépni. Magyarországon efféle mikrobulikkal három „ismertebb” szervező foglalkozik: a szinte csak metálban utazó Cudi Purci és a Keserv, illetve az egyéb kísérleti műfajokat is bevállaló Blindblindblind. A sor bővíthető például az Insane Hellride Entertainmenttel vagy az Echoittel, ám közös bennük, hogy e szervezőknek csak a legritkább esetben van hasznuk. De ugyanez a zenekarokról is elmondható: a külföldi fellépőknek Budapesten kevesebbet tudnak fizetni, mint Bécsben. Az már a szervező dolga, hogy ezt megértesse velük.

„Tucatnyi sebből vérzik a magyar under­ground. Egyre nehezebb megfelelő platformot biztosítani helyi zenekaroknak. Rengeteg hely zárt be az elmúlt öt-tíz évben: vagy a Covid vitte el őket, vagy piaci alapon nem volt fenntartható a működésük, és támogatás hiányában kénytelenek voltak lehúzni a rolót” – magyarázza Juhász Márton (Keserv), aki tavaly óta szervez underground bulikat. Mint mondja, egyre nehezebb egy-egy koncert költségeit kitermelni, ám egyelőre mindenre elszánt, nem adja fel. Elsősorban külföldi zenekarokat próbál Budapestre csábítani, szerinte azért is jó ez, mert egy-egy ilyen koncert alkalmával azokra a hazai előadókra is eshet némi fény előzenekarként, akikre egyébként senki nem lenne kíváncsi. „Ha a sebeket nem is gyógyítom be, pár tapasznyi segítséget talán tudok nyújtani. Megszámlálhatatlan bulin fordultam meg, és jó néhány olyan koncertre is eljutottam, amelyek életre szóló élménnyel gazdagítottak. Úgy éreztem, elérkezett az idő, hogy valamit visszaadjak ebből, másoknak is lehetőséget teremtve, hogy hasonlókat éljenek át, mint annak idején én” – adja meg a tevékenységének hátterét Juhász Márton.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.