Nagy Őszi Programajánló - A magyar underground napszámosai

Leadott haszonkulcs

Zene

Egyre több magyar előadó ad telt házas koncerteket az arénákban, ugyanakkor az underground klubok sorra zárnak be. Úgy tűnik, a szervezők lelkesedésén múlik, hogy milyen jövője van idehaza a „földalatti” zenéknek.

 

Ha a nagy rockzenei fesztiválok headlinereit nézzük, azt hihetnénk, hogy a 2000-es években megállt az idő, ugyanazok lépnek fel, mint húsz-harminc évvel ezelőtt: Iron Maiden, Korn, Slipknot… Mondhatnánk erre, hogy a gitárzene haldoklik, ám ez csak a mainstream esetében van így. A kísérleti, underground vagy a szimplán kemény zenék a kis klubokba szorultak vissza, a legizgalmasabb zenekarok karrierjük csúcsán is legfeljebb pár száz ember előtt játszanak. Nem biztos, hogy ez akkora baj: a kereskedelmi sikerre való esélytelenség és a népszerűségi üvegplafon minden jel szerint azzal is jár, hogy az alkotók – igazodási kényszer híján – sokkal eredetibb produkciókkal állnak elő. Ugyanez a „háttériparról” már nem mondható el, az underground koncertek szervezése külföldön sem nagy üzlet, idehaza pedig reménytelen vállalkozás, legalábbis az anyagiakat illetően.

Valamit vissza kell adni

Magyarországon a koncertezési lehetőségek annyira beszűkültek, hogy már a Roboton vagy a Dürer Kert kistermén túli világba is nehezen lehet kilépni. Magyarországon efféle mikrobulikkal három „ismertebb” szervező foglalkozik: a szinte csak metálban utazó Cudi Purci és a Keserv, illetve az egyéb kísérleti műfajokat is bevállaló Blindblindblind. A sor bővíthető például az Insane Hellride Entertainmenttel vagy az Echoittel, ám közös bennük, hogy e szervezőknek csak a legritkább esetben van hasznuk. De ugyanez a zenekarokról is elmondható: a külföldi fellépőknek Budapesten kevesebbet tudnak fizetni, mint Bécsben. Az már a szervező dolga, hogy ezt megértesse velük.

„Tucatnyi sebből vérzik a magyar under­ground. Egyre nehezebb megfelelő platformot biztosítani helyi zenekaroknak. Rengeteg hely zárt be az elmúlt öt-tíz évben: vagy a Covid vitte el őket, vagy piaci alapon nem volt fenntartható a működésük, és támogatás hiányában kénytelenek voltak lehúzni a rolót” – magyarázza Juhász Márton (Keserv), aki tavaly óta szervez underground bulikat. Mint mondja, egyre nehezebb egy-egy koncert költségeit kitermelni, ám egyelőre mindenre elszánt, nem adja fel. Elsősorban külföldi zenekarokat próbál Budapestre csábítani, szerinte azért is jó ez, mert egy-egy ilyen koncert alkalmával azokra a hazai előadókra is eshet némi fény előzenekarként, akikre egyébként senki nem lenne kíváncsi. „Ha a sebeket nem is gyógyítom be, pár tapasznyi segítséget talán tudok nyújtani. Megszámlálhatatlan bulin fordultam meg, és jó néhány olyan koncertre is eljutottam, amelyek életre szóló élménnyel gazdagítottak. Úgy éreztem, elérkezett az idő, hogy valamit visszaadjak ebből, másoknak is lehetőséget teremtve, hogy hasonlókat éljenek át, mint annak idején én” – adja meg a tevékenységének hátterét Juhász Márton.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.