Magyar Narancs: Rakjunk rendet Csókolom és Puszi viszonylatban, először történetileg!
Tóth Zoltán: A Csókolom 93-ban alakult meg, Ujj Zsuzsi és Zalka Imre volt benne, meg én. Lackó 99 körül szállt be, Balázs, a dobosunk pedig 2008-ban. Kábé két évig játszottunk együtt, aztán Ujj Zsuzsi kilépésével feloszlott a zenekar. Egy ideig énekesekre vadásztunk ezután, de nem találtunk. Pedig többet is kipróbáltunk. Úgyhogy azt mondtam a végén, inkább kezdjünk el mi énekelni, akármilyen bénák vagyunk. Meg szöveget írni, akármennyire nem tudunk.
MN: Zsuzsi kilépése azt jelentette, hogy a Csókolomnak vége?
TZ: Hát, hogy egy ideig nem lesz, az biztosnak tűnt.
Székely Balázs: Nem volt, aki elénekelje a szövegeit. Nélküle meg nem működtek a számok.
Géresi László: Zsuzsi nélkül nincs Csókolom, annyira az ő szövegeiről szólt. Ezeket egy fiatal lány vagy egy fiú szájába adni lehetetlen. Annyira csajos meg szerelmes nóták - csalódásos, fejlevágós, hasfelmetszős, gyilkosos számok.
MN: Tiszta sor, hiszen ez a Zsuzsi története. Ez ő maga. Amúgy ti simán tudtatok azonosulni ezzel a világgal?
TZ: Épp ezért bomlott fel a zenekar. Mert én nem tudtam ez-zel azonosulni. Mondtam Zsuzsinak, hogy most már próbáljon happys szövegeket is írni. ' meg ettől lefagyott, kurvára nem ment neki. Mi pedig baszogattuk, hogy írjon.
MN: Hogy születtek a számok? Előbb a szöveg vagy a zene?
TZ: Is-is. Volt, hogy Zsuzsi éneket is hozott, és ahhoz kellett a zenét megcsinálni. De úgy is simán írt szöveget, ha meg volt adva a szótagszám, a bambaram, úgy írt, mint egy profi. Lassan, de megírta.
MN. Oké. Ott tartottunk, hogy kiszállt a Zsuzsi, új zenekart kellett csinálni. Akkor lett az...
TZ: Álló faszok együttes. Amiben hárman voltunk, Balázs, Lackó meg én. Egy darabig kerestünk hozzá énekest, de nem találtunk jót. Közben már új számokat írtunk. Először egy countryt, aztán valami funkyt, az volt a lényeg, hogy ne legyen olyan búval baszott. Az Álló faszok után a Zselével is próbálkoztunk, de az is tök hülye név volt. Aztán a filmes Faur Anna azt mondta a Sportuszodában, hogy mért nem leszünk Puszi együttes. És azt én egyből megvettem.
MN: Egy olyan névvel, hogy Álló faszok, lehet Magyarországon koncertezni?
TZ: Hát, a Pesti Műsor meg az ilyenek nem tudják lehozni. Erre a Zámbó Öcsike hívta fel a figyelmemet, nekem eszembe nem jutott volna.
GL: A Zselé idejében találta ki Zoli, hogy énekeljünk mi, és legyünk fiús zenekar. Sakálvokál. Kerestünk hozzá egy billentyűst, akkor szállt be Bartók Gyuri. És akkorra lett az együttesből Puszi. Zseléként legfeljebb öt-hat számot írtunk, és csak pár koncertet adtunk. Rövideket, más zenekarok előtt. Aztán amikor Puszi lettünk, gyűlni kezdtek a számok, és végre eljutottunk odáig, hogy önálló koncertet is adhassunk.
MN: Amikor a Puszit hallottam, megdöbbentett, hogy milyen klaszszul össze tudjátok passzítani a funkyt, a rockot, a munkásmozgalmi dalokat, az Illést és a Balatont. Hogy került egymás mellé ennyi dolog?
GL: Ez már a Csókolomban is megvolt. Én a Flash együttesből érkeztem, és onnan rockosabb dolgokat hoztam. Amikor új számokat kezdtünk írni, próbáltam erre építeni, de már az első Csókolom-kazettán is voltak torzított gitárok. Az meg sem fordult a fejemben, hogy csak egyféle stílusban játsszunk. Unalmas is lenne.
TZ: Van nejlonhúros akusztikus gitárunk, amit nagyon szeretünk használni. Abból adja magát a latin meg a tábortűzi zene, a rock a Lackóval jött, de én is nagyon szeretem, a funky pedig mindany-nyiunk szívügye. És amióta belépett a dj-nk, aki tele van japán elektronikai kütyükkel, dobgépünk is van. Főleg nyolcvanas évekbeli szerkói vannak, a dobgéphangunk is olyan, ettől hasonlít a hangzás a Hot Chocolate-re. Ráálltunk erre a vonalra, és nagyon szerettük, már csak azért is, mert régi tervünk, hogy Balázs, aki gyönyörűen énekel, tudjon énekelni. Így most végre ki tud jönni a frontba, mert a dj benyomja alá a dobgépet. Már két olyan számunk van, amit a dobosunk énekel. Lesz több is.
MN: Mire most újra képbe került Zsuzsi és a Csókolom.
TZ: Attól került képbe, hogy már megint munka után néztem. Szeretnék dolgozni, és mivel nem értek máshoz, csak a zenéhez, gondoltam, előkaphatnánk a Csókolomot a fiókból. Elvégre az is zene... akkor meg miért ne?
MN: Abból meg lehet élni?
TZ: A Csókolommal egész szép gázsit lehet kérni. Most lesz két koncertünk... Jó lenne, ha fizetnének érte háromszázezret. Aztán, ha jól sikerül, fél év múlva simán bemondom a fél misit. Az mindenkinek fincsi lenne. Mondom, én nem értek máshoz, csak a zenéléshez meg a koncertszervezéshez. De a Puszi csak Budapesten játszik - igaz, ott kurva sokat, szerintem a facebookosok töke már tele van vele.
MN: Az én ismerőseim még nem hallottak róla. Nem tudom, mennyire bejáratott név. Eleget dolgoztatok rajta?
TZ: Mit akarsz, még csak most kezdtük! Egy csomó hasonló zenekar van a piacon, sokáig nem is találtuk a rést. Talán az, hogy most jobban odafigyelünk a színpadi megjelenésre, és buzizósan öltözünk, újdonságként hat.
MN: Ezt ki találta ki?
TZ: Mindannyian ilyen buzizósak vagyunk.
MN: Már nem azért kérdeztem, nekem tetszett a neonsárga atlétátok. Éppúgy idézőjelbe tette a produkciót, ahogy az a bizonyos eklektika is.
TZ: De miből gondolod, hogy nem nyomulunk rendesen? Az, hogy a Puszi és a Csókolom együtt lép fel, kurva jó alkalom, hogy a Csókolom régi közönsége megismerje a Puszit is.
SZB: Azzal is számolni kell, hogy a pesti klubok közönsége lecserélődött az utóbbi években. Teljesen új arcokkal kell megismertetnünk ezt a zenét.
GL: Ha ezzel foglalkoznánk főállásban, az nyilván más történet lenne, de néhányunknak más munkája is van, ami leköti az idejét. Ilyen értelemben nem vagyunk profik. Nekem többe kerül a zenélés, mint amennyi befolyik. Többet eliszom utána a kocsmában. Egy húrkészlet tízezer forint, annyi, mint a gázsim. Ami pedig a közönséget illeti: egy ideig jöttek a Csókolom-rajongók, de aztán megijedtek a vidámabb dologtól. Zsuzsi költészetének a hívei egyszer csak azzal szembesültek, hogy négy-öt srác ugrabugrál a színpadon, és hiányzik az a búskomorság, amiben velünk éltek addig. De azon csodálkozom, hogy a Puszi név nem mondott semmit. Szerintem vagy nem elég tájékozottak, vagy túl öregek voltak, akiket kérdeztél. Ezerkétszáz rajongónk van a Facebook Puszi-oldalán, míg a Csókolommal izzadunk, hogy a háromszázat elérjük.
MN: És most hogy lesz ezután? Fut a Puszi és a Csókolom párhuzamosan, tök más repertoárral?
TZ: A Puszi ugyanúgy koncertezik hetente, a Csókolom meg csak félévente. Legalábbis most ezt gondolom. Tudod, az van, hogy ebből tényleg nem lehet megélni, viszont élni lehet tőle. Ha ezt nem csinálnánk, akkor mi maradna? Én nem tudok ücsörögni. Van otthon bőrkanapém, de még soha nem láttak rajta ücsörögni vagy fetrengeni a gyerekeim. Nekem valamitől állandóan pörögnöm kell. Vagy valamit fölpörgetnem. Mint egy ilyen zenekart. Én azt tudom, fölpörgetni. Működtetni már nem. Ahhoz kéne egy menedzser. Amikor kezd beállni, akkor már nem olyan érdekes nekem.
Puszi-koncertek: december 24-én éjféltől a Mika Tivadarban, 28-án a Csókolommal közösen a Fáklya klubban, 30-án a Téli kertemben. Kétlemeznyi Puszi-szám letölthető a zenekar honlapjáról
