lemez - Green Day: Awesome As F**k

Zene

Ha jól emlékszem, Thom Yorke nyilatkozott úgy, hogy utálja a koncertlemezeket, és nehéz vitatkozni vele - az ilyen kiadványok mindig a fanatikus rajongóknak készülnek, és nem igazán tudják visszaadni a pillanat varázsát, amitől jó volt akkor és ott lenni. Kivételek persze akadnak, például a Live At Leeds a Who-tól vagy a Faith No More-féle Live At The Brixton Academy, de az élő albumok többsége csak porosodik a polcon, és ott marad a következő költözésig.
Ha jól emlékszem, Thom Yorke nyilatkozott úgy, hogy utálja a koncertlemezeket, és nehéz vitatkozni vele - az ilyen kiadványok mindig a fanatikus rajongóknak készülnek, és nem igazán tudják visszaadni a pillanat varázsát, amitõl jó volt akkor és ott lenni. Kivételek persze akadnak, például a Live At Leeds a Who-tól vagy a Faith No More-féle Live At The Brixton Academy, de az élõ albumok többsége csak porosodik a polcon, és ott marad a következõ költözésig.

Pár éve a Green Day is kiadott egy koncertlemezt (Bullet In A Bible), ami végül is nem volt rossz, és - bár fõleg a hozzá mellékelt DVD segítségével - kiválóan dokumentálta egy zenekar felemelkedését a legmagasabb ligába: a Rolling Stonesok, U2-k és Metallicák tartományába. A 2004-es American Idiot valóban a nullás évek egyik legfontosabb lemeze volt, és megérdemelten röpítette be Billie Joe-ékat a stadionokba, míg a tavalyelõtti 21st Century Breakdown egy fokkal gyengébbre sikeredett. És most ennek a turnéjáról is van koncertanyag: 2009-ben és 2010-ben, Angliában, Írországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Németországban, Ausztráliában és Ausztriában rögzítették a felvételeket - utóbbi ország esetében nem a bécsi, ezen sorok írója által is megtekintett koncertrõl, hanem a Nova Rock-os fesztiválfellépésrõl van szó.

Ami meglepõ, hogy nincs Basket Case és Boulevard Of Broken Dreams, no és a legutóbbi mû talán legjobb felvétele, a John Lennon és az Oasis által ihletett Last Night On Earth, van viszont egy-egy dal a szinte ismeretlennek számító elsõ két albumról, stúdiólemezen soha ki nem adott szám (J.A.R.), valamint az a Cigarettes And Valentines, ami egy ellopott, 2003-as albumon szerepelt volna - e helyett láttak neki az American Idiotnek, és jártak valószínûleg sokkal jobban. Bónusz DVD-t most is kapunk: ezen már ott van a Boulevard meg a Who-féle My Generation, ami azon a bizonyos Live At Leedsen messsze-messze jobb volt.

Reprise/Warner, 2011

***

Figyelmébe ajánljuk