lemez - The Cars: Move Like This

Zene

Valljuk be, erre nemrég még tényleg senki nem számított, főleg azután, hogy a Cars basszusgitáros-énekese, Benjamin Orr bő tíz évvel ezelőtt elhunyt. A zenekar első számú dalszerzője, valamint énekes-gitárosa, Ric Ocasek az elmúlt huszonnégy évet alig jegyzett szólólemezekkel, illetve viszonylag nívós producerkedéssel (Hole, Nada Surf, No Doubt, Weezer) húzta ki, tavaly pedig gondolt egyet, és régi társaival (Elliot Easton gitárossal, Greg Hawkes billentyűssel és David Robinson dobossal) ismét összerántotta a Carst.
Valljuk be, erre nemrég még tényleg senki nem számított, fõleg azután, hogy a Cars basszusgitáros-énekese, Benjamin Orr bõ tíz évvel ezelõtt elhunyt. A zenekar elsõ számú dalszerzõje, valamint énekes-gitárosa, Ric Ocasek az elmúlt huszonnégy évet alig jegyzett szólólemezekkel, illetve viszonylag nívós producerkedéssel (Hole, Nada Surf, No Doubt, Weezer) húzta ki, tavaly pedig gondolt egyet, és régi társaival (Elliot Easton gitárossal, Greg Hawkes billentyûssel és David Robinson dobossal) ismét összerántotta a Carst. Új tagot nem vettek be, a basszusért Hawkes, illetve néha a szintetizátorprogram felelt, de néhány dalban a neves producer, Jacknife Lee is nyakba akasztotta a mélygitárt.

A Cars egy olyan zenekar, melyet mifelénk a legtöbben a Drive címû búskomor szakítós balladán keresztül ismernek (ezt amúgy Orr énekelte), azt viszont talán kevesebben tudják, hogy óriási hatással voltak a KFT-re. New wave-es, posztpunkos artpop dalaik a mai napig jelen vannak a könnyûzenében, elég csak meghallgatni a Scissor Sisters tavalyi albumát. Lehet, hogy épp õk ösztönözték a már hatvan körül járó zenészeket, hogy elkészítsék a Move Like Thist, melynek hallatán úgy tûnik, mintha az elmúlt 24 év meg sem történt volna. A hangzás természetesen modernebb, de ugyanúgy itt vannak a vintage szintik, a szolidan adagolt gitárok, azt meg általában lehetetlen eldönteni, hogy igazi vagy szintetikus dob szól. A két csúcspont a Keep On Knocking és a nem is olyan szomorú Sad Song, az meg ennyi idõ után is egyértelmû, hogy a Carsra a Roxy Music gyakorolta a legnagyobb hatást. Orr hiánya fájó (a Soon címû balladát sokkal szívesebben hallaná az õ énekével az ember), és az új mû bizony nem üti meg sem a megasiker Heartbeat City, sem a korai lemezek szintjét, de mindenképp tisztességes munka ennyi idõs és ekkora szünet után összeálló zenészektõl, arra meg bõven elég, hogy szégyenkezés nélkül lehessen megint turnézniuk egyet.

Hear Music/Universal, 2011

***

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.