lemez - THE TRIFFIDS: WIDE OPEN ROAD - THE BEST OF THE TRIFFIDS

  • Németh Róbert
  • 2010. április 8.

Zene

Epikus és néhol gótikus, mint a Nick Cave and The Bad Seeds vagy a Crime and The City Solution - nem véletlen, ugyancsak ausztrál zenekarról van szó, ráadásul egy szintén karakteres, "súlyos" dalszerző-frontemberről, és ami a Bad Seedst illeti, Martyn P. Casey basszusgitáros személyében zenészátfedésről is.
Epikus és néhol gótikus, mint a Nick Cave and The Bad Seeds vagy a Crime and The City Solution - nem véletlen, ugyancsak ausztrál zenekarról van szó, ráadásul egy szintén karakteres, "súlyos" dalszerzõ-frontemberrõl, és ami a Bad Seedst illeti, Martyn P. Casey basszusgitáros személyében zenészátfedésrõl is. Pszichedelikus, mint a szintén honfitárs Church, romantikus és elveszett, mint a House Of Love, hol neoncsillogású és flaszterszagú, mint a Television, hol balzsamos és kedves, mint a Crowded House, hol elbeszélõ és folkos, mint Dylan. A könnyûzene-történet "elsüllyedt szerzõinek" dossziéjából most emeljük ki a déli kontinens valaha volt egyik legjobb zenekarának, a Triffidsnek az aktáját. Befejezett ügyiratról van szó, hiszen a zenekar 1989-ben megszûnt, a legendás, sármos, a Triffids után szólóban, valamint Blackeyed Susans és Red Pony nevû zenekaraival próbálkozó önpusztító frontember, David McComb halott (1999 februárjában, egy autóbaleset után három nappal halt meg), az indok mindazonáltal evidens: Wide Open Road címmel a zenekar pályafutását bemutató válogatás jelent meg idén tavasszal (1994-ben volt már egy, Australian Melodrama címmel). Hozzátenném gyorsan: a Triffids-emlékszezon nem most indult, hiszen az együttes kiadója, a függetlenek egyik legfontosabbika, a Domino már korábban, szépen sorban elkezdte kiadni a zenekar sorlemezeit - így jelent meg 2006-ban az 1986-os Born Sandy Devotional és In The Pines, 2007-ben az 1987-es Calenture, 2008-ban az 1983-as Treeless Plain és az 1989-es The Black Swan. Ami a mérleget illeti, nincs szükség különösebb megfejtésre: a lemezen minden ott van, amirõl a cikk elsõ két mondatában szó próbált esni: tizennyolc érzékeny, törékeny, elsöprõ és magával ragadó, minden esetben szívközépre célzó popdal. Elõételnek, hogy aztán fõfogásnak majd a sorlemezekkel folytassa a kedves olvasó.

Domino Records/Neon Music, 2010

*****

Neked ajánljuk