lemez - Wagon Christ: Toomorrow

  • - minek -
  • 2011. március 31.

Zene

Az ezerarcú és száznevű Luke Vibert termékenységére az utóbbi időben sem lehetett panasz: jellemző, hogy különböző álnevei alatt pontosan egy tucatnyi albumszerű zenés kiadványt publikált a "nullás" évtizedben, többnyire a rajongók legnagyobb megelégedésére. Azok, akik szorgalmának apadására következtettek abból, hogy már majd' két éve nem adott ki újabb albumot, súlyosan tévedtek - számukra most csattanós választ ad (az őt a Ninja Tune-hoz kötő Wagon Christ név alatt kiadott) Toomorrow című új, több mint órás lemezanyag, amely esszenciális méretekben tartalmazza mindazt, amiért Luke Vibertet szeretni szokás.
Az ezerarcú és száznevû Luke Vibert termékenységére az utóbbi idõben sem lehetett panasz: jellemzõ, hogy különbözõ álnevei alatt pontosan egy tucatnyi albumszerû zenés kiadványt publikált a "nullás" évtizedben, többnyire a rajongók legnagyobb megelégedésére. Azok, akik szorgalmának apadására következtettek abból, hogy már majd' két éve nem adott ki újabb albumot, súlyosan tévedtek - számukra most csattanós választ ad (az õt a Ninja Tune-hoz kötõ Wagon Christ név alatt kiadott) Toomorrow címû új, több mint órás lemezanyag, amely esszenciális méretekben tartalmazza mindazt, amiért Luke Vibertet szeretni szokás.

Gyakorta emlegetik a zenei szentimentalizmus élõ példájaként, avagy a nosztalgia rabjaként, akinek munkáit máig is a klasszikus, nyolcvanas évekbéli hiphop és a szintén ugyanekkor bontakozó acid house inspirálja. Nos, a Toomorrow-n ezúttal fõleg a hiphophagyatékból merített, de úgy, hogy közben néha azért azt is érezteti: éppen a kilencvenes évek elején járhatunk, a késõbb sokfelé ágazó, szinkretikus és persze elektronikus tánczene születésénél. Mindennek dacára viszonylag ritkák a Manalyze This!-hez hasonló direkt, rave-szerû csûrdöngölõk: a szerzemények többsége finom, ugyanakkor módfelett zsíros hiphopalapokon surran tovább, a funk pedig ezúttal jobban inspirálta a szerzõt, mint az acid (hogy ne legyenek félreértések, az ezúttal is buzgón, de formabontóan használt TB-303-as basszusszintirõl, a "savgéprõl" van szó...).

Vibert a beteg analóg szintihangok császára - ezekbõl, no meg az invitáló ritmusokból, poénhangmintákból, retro-futurista hangulatokból olyan audiokulisszát rakott össze, ami hatvan percen át is szórakoztató bír maradni. Soha vissza nem térõ alkalom: a maestro ezúttal személyesen prezentálja nekünk új albumát - április 1-jén, a zseniális bolondok napján, az A38 gyomrában.

Ninja Tune/Neon Music, 2011

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.