Lemez: Csókoltatom (King Naat Veliov § The Original Kocani Orkestar: Cigance)

  • m. l. t.
  • 2001. március 1.

Zene

Megvan az esélye, igazán sajnálom, hogy ez a cikk másról szóljon. Alighanem a toleranciaszintemmel van baj: nagyon tudom rühellni, amikor el vagyok így igazítva: ez most az eredeti Kocani zenekar. Ahelyett, hogy megköszönném szépen.

King Naat Veliov & The Original

Megvan az esélye, igazán sajnálom, hogy ez a cikk másról szóljon. Alighanem a toleranciaszintemmel van baj: nagyon tudom rühellni, amikor el vagyok így igazítva: ez most az eredeti Kocani zenekar. Ahelyett, hogy megköszönném szépen.

Tavaly, amikor fellépett egy francia fesztiválon, feltűnt ugyan, hogy épp a zenekarvezető Naat Veliovot nélkülözi a csapat, de olyan szörnyen nem hiányzott, viszonylag könnyen túltettem magam. Tiszta sor, ezek szerint az volt a nem kóser Kocani társulat; bizonyára szakadtak egyet, van ilyen. Ahogy a Taraf de Haidouks legendájától sem idegen, hogy ugyanarra a napra több fellépést is készek elvállalni, egymástól távol eső helyeken. Mégis, mintha több bőrt nyúztak volna le a kelleténél, kikandikál a pakliból az átverés, az elbizonytalanodás és végül a zavar: akkor most mi a helyzet a korábbi szimplán Kocani-lemezekkel?

Nem hiányzott nekem a world musicban is az ilyen baszakodás. Hiszen bírni szoktam én ezt a zenekart: a macedón rezesek közül az első volt nekem. Veliovnak már a nagypapája is trombitált, akárcsak Boban Markovicnak, csak hát az szerb, és amikor az improvizáció a mérce, inkább Naat a király. Amúgy egykutya, a Kusturica-filmeket sem úszta meg egyik banda sem, hogy ne merüljünk mélyebbre, a török katonaindulók forrásáig. Ez a zene most még kicsit divat, nyilván ezért is a nyomulás, és hogy ´94 óta ez már a negyedik Kocani-CD a piacon.

Jó lett volna, ha ez a Cigance éppoly ínycsiklandó, mint a L´Orient Est Rouge vagy a Gypsy Mambo volt, de inkább lerágott csont - innentől többet kell majd agyalni, ha ennyi lemezt pottyantanak a világra. Addig is passz, amúgy csókoltatom Veliovot meg Stefanov harmonikást. Más szóval: erről a zenéről már minden meg van írva, az persze más kérdés, ha egy cikk nem arról szól.

m. l. t.

Plane/Zenesegély, 2000

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.