Lemez: Határeset (Lila Downs: Border)

  • 2001. november 29.

Zene

Hálátlan sors a world musicé, hiszen míg természete a hagyományhoz köti, nap mint nap újdonságokkal kell előrukkolnia, különben könnyen a néprajzi múzeumban végezheti. Bár az is lehet, így van ez jól. Lila Downst hallgatva mindenképpen.
Hálátlan sors a world musicé, hiszen míg természete a hagyományhoz köti, nap mint nap újdonságokkal kell előrukkolnia, különben könnyen a néprajzi múzeumban végezheti. Bár az is lehet, így van ez jól. Lila Downst hallgatva mindenképpen.És ez nem minden. Lila Downs életének és művészetének azonossága nem kevésbé izgalmas a tradíció és a modernség összefonódásánál. Története a megszületésénél mintegy tíz évvel korábban kezdődött. A hatvanas évek kezdetén mixtec indián édesanyja megszökött az urától, nem bírta tovább annak durvaságait, alkoholizmusát. Tizenkilenc éves volt, mikor is pénz nélkül, mezítláb megérkezett Mexikóvárosba, ahol egy kocsmában kapott munkát: az asztalokon énekelve szórakoztathatta a nagyérdeműt. Ott látta, ott hallotta meg egy minnesotai biológus professzor, aki tüstént beleszeretett. Allen Downs éppen házas volt ugyan, de rövidesen elvált, és ő is Mexikóba költözött. Egybekeltek, és Oaxacában nemsokára megszületett a kislányuk, Lila. 1968-at írtunk akkor.

Lila Amerika és Mexikó között ingázva cseperedett fel, így Los Angelesben kezdte és Oaxacában fejezte be a középiskoláit. Hogy ő most valójában amerikainak vagy mexikói indiánnak számít-e, azt maga sem tudta kezdetben, ám hogy éppolyan ferde szemmel néznek rá indián kinézete, mint "gringó" apja miatt, azt egyaránt megélhette mindkét országban. Tizenhat éves volt, amikor édesapja váratlanul meghalt szívrohamban, ezután több időt töltött édesanyjával és annak kulturális örökségével, "odahaza".

Antropológiai és zenei tanulmányai azonban újra Észak-Amerikába szólították, de ott annyira elmélyült az identitászavara, hogy megszakítva tanulmányait, inkább a Grateful Dead zenekart követő hippikkel osztotta meg az életét. Két év terápia kellett, hogy "talpra álljon", majd visszatért az egyetemre, és végzett is 1991-ben.

Dolgozni viszont újra Oaxacában kezdett, az édesanyja autóalkatrész-üzletében. Ekkor történt, hogy arra kérte egy indián, fordítson le egy halotti bizonyítványt. A fiáról szólt: nem sikerült átszöknie a mexikói-amerikai határon. Ez a "határeset" késztette Lilát az első dala megírására, és egy folkzenekar élén ezután kezdett énekelni a helyi bárokban.

1993-ban így látta, így hallotta meg egy New Jersey-i szaxofonos, és tüstént beleszeretett. Lila és Paul Cohen azóta együtt él, együtt dolgozik; 1997-ben La Sandunga, 2000-ben Tree of Life címmel készítettek lemezt.

Lila az idei Bordert is azoknak a kivándorlóknak ajánlotta, akik az ígéret földjére kívánkozva a halálukat lelték a határon. Továbbá lemészárolt indián falvakról, kizsákmányolt munkásnőkről emlékeznek meg a dalok, egy már-már provokatív és osztályharcos elkötelezettségű albummá rendeződve.

´si indián mítoszok, kortárs mexikói költők és a hobó folk-ikon Woody Guthrie sorai vendégeskednek a szövegei között, ám ezek a világlátásukban könnyen körülhatárolható és többnyire kitűnő számok annál változatosabbak nyelvileg (spanyol, angol, mixtec és zapotec indián) és stilárisan. A mexikói cumbia és ranchera mellett a dzsessz, a blues, a rock, a hip-hop és a latin pop eszköztára is felvonul, de ez az eklekticizmus egyáltalán nem tűnik erőltetettnek, és egyáltalán nem oldja az otthontalanság markáns ízét.

Pontosabban úgy fest: éppen az átjárókban, ha úgy tetszik, a határokon tájékozódik Lila a legotthonosabban. És meg kell mondanom, egy ilyen album után már képtelenség nem tartani vele.

Marton László Távolodó

Narada/Virgin, 2001

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.