Lemez: Kis lépések politikája (Natacha Atlas: Ayeshteni)

  • m. l. t.
  • 2001. június 21.

Zene

Natachát annyiszor láthattuk, és annyiszor kaseroltuk már, hogy a felvezető biografikus kört engedelmükkel lerövidítem. Kiindulópontnak így a tavalyi év kínálkozik, mikor is Natacha már nem a Trans-Global Underground, hanem külön bejáratú muzsikusok társaságában lépett fel a Szigeten, no és amikor ideje java részét nem Londonban, hanem Kairóban töltötte, hiszen ez az aprócska fordulat akár azt is jelezhette volna, hogy a következő albumával új fejezet nyílik vonzó karrierjében.
Natachát annyiszor láthattuk, és annyiszor kaseroltuk már, hogy a felvezető biografikus kört engedelmükkel lerövidítem. Kiindulópontnak így a tavalyi év kínálkozik, mikor is Natacha már nem a Trans-Global Underground, hanem külön bejáratú muzsikusok társaságában lépett fel a Szigeten, no és amikor ideje java részét nem Londonban, hanem Kairóban töltötte, hiszen ez az aprócska fordulat akár azt is jelezhette volna, hogy a következő albumával új fejezet nyílik vonzó karrierjében.

Nos, a következő albumon pár napja túl vagyunk, Ayeshteni a címe, de nem annyira a mérföldes lépés, mintsem inkább az arányok finom továbbgördítése jellemzi. Ha úgy tetszik, most már végképp nem keverhető össze a Trans-Global Underground, illetve Natacha zenei világa, annak ellenére sem, hogy szerzőként-hangszerelőként-satöbbiként osztozkodnak a stáblistán; ugyanakkor a globál etnó felől igazán elegáns mértéktartással lépeget Natacha az arab shaabi popzene felé, melynek skáláiból ki-kitűnik a klasszikus arab dalok hagyománya. Fordult a kocka, immár az akusztikus hangzást színesíti az elektronika, és messze az arab nyelv uralja a számokat, szinte csak meghúzza magát közöttük a francia vagy az angol. Persze, mondom, popzenéről van szó, katarzisért vagy örökkévalóságért egy másik sorba kéretik beállni, popzenének viszont igen jeles és kiegyensúlyozott, s mi több, az ezt megelőző (és rendkívül sikeres) Gedidát is simán übereli. (Legfeljebb az I Put A Spell On You-feldolgozástól és Nitin Sahwney remixéről szeretnék lemondani.)

Natacháról tudjuk jól, még kislány volt, amikor angol édesanyja és egyiptomi édesapja elvált, s ezután Brüsszel arab negyede, illetve Northampton és London közt ingázva boldogult. A multikulturalizmus éppoly elválaszthatatlan hát a vérétől, mint annak az igénye, hogy Kairóban, apai rokonsága körében, mélyebbről tapintsa ki a gyökereit. Hál´ isten szó sincs arról, hogy kategorikus választás elé kényszerülne. Az Ayeshteni pedig azt tanúsítja, hogy végül is nem elképzelhetetlen egyszerre kint is, bent is fogni egeret.

m. l. t.

Mantra, 2001

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.