Lemez: Varázsgitár (Depeche Mode: Exciter)

  • - legát -
  • 2001. június 21.

Zene

Afelszínesek meg a cinikusok ma is úgy tekintenek a Depeche Mode-ra, mint arra a szintipop-szabadcsapatra, amely tengernyi feketébe bújt tinilány szívét törte darabokra a nyolcvanas évek közepén Magyarországon, és amely nélkül nem jöhetett volna létre Kovács Ákos.
Afelszínesek meg a cinikusok ma is úgy tekintenek a Depeche Mode-ra, mint arra a szintipop-szabadcsapatra, amely tengernyi feketébe bújt tinilány szívét törte darabokra a nyolcvanas évek közepén Magyarországon, és amely nélkül nem jöhetett volna létre Kovács Ákos.

Nincs ebben semmi mellébeszélés, akit nem érdekel a Depeche Mode, ennyit érdemel, akit viszont ezek miatt taszít az együttes, higgadjon le, amíg nem késő: a Depeche Mode sokkal izgalmasabb dolog, mint valami Backstreet Boys-tinédzsertombolás. A bevezetésben írt ismeretető csupán semmitmondás, bár tény, hogy a budapesti fan-klubok közül a Depeche Mode-é a legkomolyabb, legradikálisabb és legfanatikusabb. Mondhatnánk, legátfogóbb, bár ez talán túlzás.

Az viszont nem túlzás, hogy több mint húsz éve létezik az együttes. Ezt akár tiszteletre méltónak is tarthatnánk, bár volt egy időszak - a kilencvenes évek közepe -, amikor a legelfogultabb Mode-rajongók sem gondolták komolyan, hogy kedvenceiket az ezredforduló után is láthatják-hallhatják, mivel akkoriban került Dave Gahan énekes halál közeli kapcsolatba a heroinnal, és akkoriban hagyta el az együttest Alan Wilder, aki egyszerre volt feltűnés nélküli háttérember és meghatározó kulcsfigura.

A Depeche Mode két és fél főre fogyatkozott - Gahan hol élt, hol halt -, amikor Ultra címmel megjelent legutóbbi albumuk. Ennek négy éve. Innentől kezdve azonban ismét elkezdtek a dolgok jóra fordulni, 1998-99-ben négy CD-ből álló kislemez-válogatás jelent meg, amit aztán világ körüli turné, élet, erő, egészség követett. A teljes regenerálódásra - vadonatúj dalok - azonban mostanáig kellett várni.

Ami a legfontosabb: az Exciter című lemezhez hasonlóan egységes és kikezdhetetlen albummal a Depeche Mode a nyolcvanas évek vége óta nem jelentkezett. Martin Gore dalaihoz és Dave Gahan énekéhez akkoriban a szintetizátorban rejlő lehetőségek, a hangszínek - ebben volt Alan Wilder király - adták meg azt a pluszt, amitől a DM egyedivé és összetéveszthetetlenné vált. Az ezt követő időszak Depeche Mode-ja - a megújulás jegyében - viszont arról szólt, hogy egy teljesen "műfajidegen" dolgot, vagyis a gitárt sikerül-e integrálni ebbe a nagyon jellegzetes és megbonthatatlannak tűnő zenébe. Született ugyan egy rakás nagyszerű gitáros dal, ám a teljes produkciót illetően, "lemezszinten" nem működött a dolog.

Az Exciter esetében nincsenek hiányosságok, amit hallunk, mind egy szálig markáns gitárzene, a zeneszerző Martin Gore tehát "hazatalált". Ez azonban ne tévesszen meg senkit. Az Exciter elsősorban azért mégis egy összetéveszthetetlen Depeche Mode-lemez. 1987 óta a legjobb.

- legát -

EMI/Mute Records, 2001

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.