Koncert

Leszek Możdżer

  • Zipernovszky Kornél
  • 2015.11.15 09:10

Zene

Leszek Możdżer gyakori vendég a magyar pódiumokon – is. Otthon, Lengyelországban szupersztár, becsületrendet is kapott már, de az európai jazzben szintén otthonra talált, a legdinamikusabb német lemezkiadó vezető művésze. Tavaly is járt nálunk triójával, Lars Danielssonnal és Zohar Frescóval. Mindig sikere volt, de most a harmadik rá­adás után is mindenki úgy ült a helyén, mintha nem akarna hazamenni. Szólóban játszott a Zeneakadémián, többnyire preparált zongorán, változatosabb műsort prezentálva, mint valaha. Hasított a koncepciója, amit már lehetett sejteni akkor is, amikor még nem is mondott semmit. Fél óra után elárulta, hogy neki most Bachot és Lutosławskit kellene előadnia, mert ide­jövet látta a plakáton, és bár ő csak egy jazz-zongorista, azért megpróbálja, ami tőle telik. Nos, egy évszázada tart a mérkőzés, hogy a komolytalan jazzelőadók magukat
a komolyzenészekhez igyekeznek mér­ni. Możdżer ezen a meccsen rúgott most egy mesterhármast. Természetesen játszotta saját témáit, meg a modern lengyel jazz ősatyja, Krzysztof Komeda előtt is fejet hajtott. Ezeket mindig erősen pianisztikusan, a romantikáig visszakövethető jegyekkel gazdagon díszítve, káprázatosan és a preparálással új értelmezési síkot nyitva szólaltatta meg. Azután igenis mutatott Lutosławskit, Prokofjevet, a ráadásban Depeche Mode-ot és leginkább Bachot. Bachot nagyon könnyű elrontani, jazzesítve először vicces, azután könnyen ciki lesz. Csakhogy Możdżer nem érte be egy kis szinkópásítással, hanem új minőséget teremtett, a kompozíciós technika helyett a mester szellemét tette magáévá. Możdżer elbeszélő képessége, kompozíciós és hangszerelési teljesítménye eddig is lenyűgözött, de ez az egészen fölényes tudású, kolosszálisan eredeti és újabban lezseren és iróniával kiálló, az improvizációt tökélyre vivő zongorista a hanyagul a húrok közé vetett ezüstláncával mindent vitt.

Zeneakadémia, Solti Terem, október 1.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban.