Új idők a Nemzeti Filharmonikusoknál

Leteszi a garast

Zene

Vashegyi György ismerős arc: régizenész és zenerégész, aki elfeledett francia operákat ás elő, MMA-elnök, aki nem nevezi magát politikusnak, mégis megkerülhetetlen a kultúrpolitikában. De mit fog csinálni a Nemzeti Filharmonikusok élén, és egyáltalán, mennyi ideje lesz rájuk?

Hónapok óta nem volt titok a szakmában, hogy ki lesz a zenekar új fő-zeneigazgatója. A bemutatását szolgáló szeptember 8-i sajtótájékoztatón a kérdés inkább az volt, hogy minek is vagyunk tanúi. A Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus vezetője, a Zeneakadémia docense újabb jelentős pozíciót gründolt magának, vagy ennél komplexebb a kép? Vashegyi György kinevezése ugyanis egy tavaszi anonim bizalmi szavazás alapján dőlt el, amikor a zenekar 98 százaléka és a Nemzeti Énekkar 96 százaléka őt támogatta.

Nagy a cipő

Kocsis Zoltán 2016-ban bekövetkezett halála után búcsúztató beszédében a zenekar akkori főigazgatója, Kovács Géza megfogadta, hogy nem engednek az 1997 óta tartott színvonalból. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis vezetésével lett markáns hangú, egyedi repertoárral bíró, „jól kinevelt” együttes, nemhiába volt nehéz az utódlás kérdése. Kovács már majdnem megállapodott a nemzetközi hírű zeneszerző-karmesterrel, Eötvös Péterrel, aki a feladatra készülve a világ legünnepeltebb operaházait, zenekarait húzta ki a naptárából. Az Emmi azonban átnyúlt a Filharmonikusok vezetőinek feje felett, amikor Balog Zoltán akkori emberi erőminiszter és Hoppál Péter államtitkár személyesen jelentette be, hogy a 48 éves Hamar Zsoltot nevezik ki Eötvös helyett. Hamar sokat segédkezett Kocsis mellett, sőt 1997 és 2000 között állandó karmester volt, később pedig jelentős eredményeket ért el a pécsi Pannon Filharmonikusokkal. Mellette szólt az életkora is, az akkor 72 éves Eötvös Péterrel ugyanis nehezebben volt elképzelhető egy húszéves építkezés. Kovács Géza a hírre elszerződött a zenekartól, és helyébe, ajánlására, Herboly Domonkos lépett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.