Új idők a Nemzeti Filharmonikusoknál

Leteszi a garast

Zene

Vashegyi György ismerős arc: régizenész és zenerégész, aki elfeledett francia operákat ás elő, MMA-elnök, aki nem nevezi magát politikusnak, mégis megkerülhetetlen a kultúrpolitikában. De mit fog csinálni a Nemzeti Filharmonikusok élén, és egyáltalán, mennyi ideje lesz rájuk?

Hónapok óta nem volt titok a szakmában, hogy ki lesz a zenekar új fő-zeneigazgatója. A bemutatását szolgáló szeptember 8-i sajtótájékoztatón a kérdés inkább az volt, hogy minek is vagyunk tanúi. A Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus vezetője, a Zeneakadémia docense újabb jelentős pozíciót gründolt magának, vagy ennél komplexebb a kép? Vashegyi György kinevezése ugyanis egy tavaszi anonim bizalmi szavazás alapján dőlt el, amikor a zenekar 98 százaléka és a Nemzeti Énekkar 96 százaléka őt támogatta.

Nagy a cipő

Kocsis Zoltán 2016-ban bekövetkezett halála után búcsúztató beszédében a zenekar akkori főigazgatója, Kovács Géza megfogadta, hogy nem engednek az 1997 óta tartott színvonalból. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis vezetésével lett markáns hangú, egyedi repertoárral bíró, „jól kinevelt” együttes, nemhiába volt nehéz az utódlás kérdése. Kovács már majdnem megállapodott a nemzetközi hírű zeneszerző-karmesterrel, Eötvös Péterrel, aki a feladatra készülve a világ legünnepeltebb operaházait, zenekarait húzta ki a naptárából. Az Emmi azonban átnyúlt a Filharmonikusok vezetőinek feje felett, amikor Balog Zoltán akkori emberi erőminiszter és Hoppál Péter államtitkár személyesen jelentette be, hogy a 48 éves Hamar Zsoltot nevezik ki Eötvös helyett. Hamar sokat segédkezett Kocsis mellett, sőt 1997 és 2000 között állandó karmester volt, később pedig jelentős eredményeket ért el a pécsi Pannon Filharmonikusokkal. Mellette szólt az életkora is, az akkor 72 éves Eötvös Péterrel ugyanis nehezebben volt elképzelhető egy húszéves építkezés. Kovács Géza a hírre elszerződött a zenekartól, és helyébe, ajánlására, Herboly Domonkos lépett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.