Új idők a Nemzeti Filharmonikusoknál

Leteszi a garast

Zene

Vashegyi György ismerős arc: régizenész és zenerégész, aki elfeledett francia operákat ás elő, MMA-elnök, aki nem nevezi magát politikusnak, mégis megkerülhetetlen a kultúrpolitikában. De mit fog csinálni a Nemzeti Filharmonikusok élén, és egyáltalán, mennyi ideje lesz rájuk?

Hónapok óta nem volt titok a szakmában, hogy ki lesz a zenekar új fő-zeneigazgatója. A bemutatását szolgáló szeptember 8-i sajtótájékoztatón a kérdés inkább az volt, hogy minek is vagyunk tanúi. A Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus vezetője, a Zeneakadémia docense újabb jelentős pozíciót gründolt magának, vagy ennél komplexebb a kép? Vashegyi György kinevezése ugyanis egy tavaszi anonim bizalmi szavazás alapján dőlt el, amikor a zenekar 98 százaléka és a Nemzeti Énekkar 96 százaléka őt támogatta.

Nagy a cipő

Kocsis Zoltán 2016-ban bekövetkezett halála után búcsúztató beszédében a zenekar akkori főigazgatója, Kovács Géza megfogadta, hogy nem engednek az 1997 óta tartott színvonalból. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis vezetésével lett markáns hangú, egyedi repertoárral bíró, „jól kinevelt” együttes, nemhiába volt nehéz az utódlás kérdése. Kovács már majdnem megállapodott a nemzetközi hírű zeneszerző-karmesterrel, Eötvös Péterrel, aki a feladatra készülve a világ legünnepeltebb operaházait, zenekarait húzta ki a naptárából. Az Emmi azonban átnyúlt a Filharmonikusok vezetőinek feje felett, amikor Balog Zoltán akkori emberi erőminiszter és Hoppál Péter államtitkár személyesen jelentette be, hogy a 48 éves Hamar Zsoltot nevezik ki Eötvös helyett. Hamar sokat segédkezett Kocsis mellett, sőt 1997 és 2000 között állandó karmester volt, később pedig jelentős eredményeket ért el a pécsi Pannon Filharmonikusokkal. Mellette szólt az életkora is, az akkor 72 éves Eötvös Péterrel ugyanis nehezebben volt elképzelhető egy húszéves építkezés. Kovács Géza a hírre elszerződött a zenekartól, és helyébe, ajánlására, Herboly Domonkos lépett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.