Interjú

„Túl nagy nekem”

Joep Beving zeneszerző

Zene

Hét éve fedezte fel a világ a holland művész „érfelvágós” zongorazenéit. Azóta megjelent öt nagylemeze, és havi többmilliós hallgatottsága van az interneten. A szeptember 25-i Müpa-koncertje alkalmából beszéltünk vele.

Magyar Narancs: Úgy tudom, egy kéz­sérülés miatt félbe kellett hagynia a zongoratanulmányait. Feladta a zenélést, vagy várt a pillanatára?

Joep Beving: Mindössze egy évet tanultam a zeneakadémián, miközben egy másik egyetemet is végeztem. Csüggedten, mert lemaradásban voltam, szóval inkább megkönnyebbülés volt félbehagyni. Az érdekelt, hogyan komponálhatnék zenét. Sosem adtam fel, de a reklámszakmában nem könnyű elfelejteni, mi is a célod. Zenét írtam, zenével foglalkoztam, de a fejemben mindig szólt egy apró hang, hogy figyelmeztessen, ha nagyon elvisz az élet. Majdnem el is vitt. Amikor kiégtem, visszatértem a zenéhez.

MN: Az első albumát magának és a családjának vette fel. Mi volt a terve vele?

JB: Nem volt tervem. Az egyik kollégám meghalt egy balesetben; ő volt az, aki mindig biztatott, hogy fogjak hozzá a „saját dolgomhoz”. Írtam egy darabot az emlékére For Steven címmel, amelyet a temetésén is eljátszottam. Az édesanyja és a felesége megkért, hogy rögzítsem nekik, és ezen felbuzdulva hozzáláttam egy albumhoz. Tudja, arra gondoltam, hogy ha mást nem is, legalább ezt az egy albumot elkészítsem az életben. Elvittem kiadókhoz, de nem érdekelte őket, így hát szerzői kiadásban jelentettem meg, nyomtattunk bakelitlemezt is belőle. Az első koncertem száz ember előtt zajlott. A digitális albumot feltettem a Spotifyra, és valami csoda folytán felfedezték. Nem rögtön, hanem néhány hónap elteltével. Egy évvel a Solipsism megjelenése után úgy döntöttem, hogy otthagyom a munkahelyemet. A laptop mellől átültem a billentyűkhöz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.