Lemez

Liszt–Tausig: Faust-szimfónia

  • - csk -
  • 2017. május 20.

Zene

Mester és tanítvány együttműködésének szép dokumentuma ez a lemez. Liszt nemcsak a 19. század legnagyobb zongoravirtuóza és egyik legjelentősebb újító szellemű zeneszerzője volt, de hatalmas jelentőségű zongoratanár is, akit iskola vett körül, tanítványai alapozták meg a 20. század zongoraművészetét (hogy mást ne is említsünk: a Liszt-növendék Thomán Istvántól tanult Bartók és Dohnányi). Liszt egyik legjelentősebb diákja volt a tragikusan korán, harminc­évesen, tífuszban elhunyt Carl Tausig (1841–1871). Ő nem csak Liszt szellemében zongorázott, de zenei gondolkodásmódjában is követte mesterét: például az átiratok készítése iránt megnyilvánuló szenvedélye terén. Zongoraátiratot készített Liszt tizenegy szimfonikus költeményéből, és szintén zongorára dolgozta át az életmű egyik legnagyobb teljesítményét, a szimfonikus zenekarra, tenorszólóra és férfikarra komponált Faust-szimfóniát (1854). Ez a transzkripció mindmáig nem jelent meg lemezen.

Lajkó István (1982) készített CD-t a műből, melynek felvételén a Gre­tchen-tétel hiányosan fennmaradt átirata – indokoltan – kiegészítés nélkül hallható. Miért érdekes a Faust-szimfónia zongorán? Egyrészt mert maga az átirat elkészítése eredendően liszti gesztus Tausig részéről (hiszen mestere szenvedélyes átíró volt), másrészt az eredetileg zenekari színvilágú mű a szikár zongoraletétben sokkal elvontabb, „filozofikusabb” hatást kelt, és ez a szigorúbb megszólalásmód felszínre segíti és hangsúlyozza a Faust-szimfónia és egy másik fausti fogantatású mű, az eredetileg is zongorára fogalmazott h-moll szonáta rokon vonásait. Lajkó a mű elvont tisztaságát érvényre juttatva, de a színek iránt sem közömbösen, karakteresen szólaltatja meg Liszt és Tausig művét. Előadása hiteles és pontos, legfeljebb az erőteljesebb személyiség formátumát hiányolhatjuk olykor.
Liszt–Tausig: Faust Symphony. World premiere recording. István Lajkó – piano. Hungaroton, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.