Koncert

Lydia Lunch

  • - greff -
  • 2014.01.12 13:12

Zene

Lydia Lunch nem alkuszik. A harminc évvel ezelőtti New York-i noise-színtér legfeketébb boszorkányának bizonyára számos lehetősége lett volna az elmúlt tíz-tizenöt év során arra, hogy aprópénzre váltsa jelentős hírnevét, de őt persze egészen másfajta fából faragták.

Ahelyett, hogy holmi olcsó mutatvánnyal megkísérelt volna visszakapaszkodni az ismertségnek legalább arra a szintjére, amelyen akkor állt, amikor a Sonic Youth-szal, Nick Cave-vel vagy Rowland S. Howarddal kavart, a nyílt sebek, a romlás, rontás és mérgezés királynője Spanyolországba száműzte magát, és spoken word-ügyekkel, elektronikus zenével és sporadikus fellépésekkel foglalta el magát a radikális gitárzajra fogékony közönség fülétől és szemétől hol jobban, hol kevésbé elzárva. Retrovirus nevű, viszonylag friss zenekara nagyjából a legjobb dolog, amivel a művésznő ebben a kései pályaszakaszában előállt, így a magyar közönség igazán szerencsésnek tudhatja magát, hogy éppen most láthatta viszont (vagy húszévnyi távollét után) a felettébb szerencsésen idősödő, 54 éves, de eredetiségéből, karizmájából és makulátlanul punkos attitűdjéből semmit sem veszített nagyasszonyt.

Lydiát a hajó színpadán a noise mindenen átesett veteránjai kísérték végig pályája különösen csúf állomásain a Teenage Jesus horzsoló káoszától az 8 Eyed Spy perverz surfrockján át a Shotgun Wedding lemez tradicionálisabb éjszakai utazásáig, sőt még egy egészen elvetemült Suicide-feldolgozást is leerőszakoltak a meggyötört közönség torkán. Pontosabb volna persze úgy mondani, hogy keresztülverekedték magukat a műsoron, ezt a harcot pedig a vadul izzadó, kivégzőosztagokat idéző mimikájával hol az erősítőjére, hol a plafonra, hol pedig a nézőire támadó Weasel Walter gitáros vezette, aki a röfögés, a sistergő fehérzaj és a koponyába fúró antidallambetétek közül válogatta össze kivételes kunsztjait annak érdekében, hogy ne csak ő kapkodja a levegőt minden egyes szám után.

A38 hajó, december 8.

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.