Lemez

Magyar Vonósnégyes: Beethoven összes kvartettje

  • - csk -
  • 2017. augusztus 6.

Zene

Egy felvétel, amelyet elkészülte, 1953 óta etalonnak tartanak. A Magyar Vonósnégyes 1935-ben alakult meg Budapesten, kezdetben még Végh Sándor volt a primárius, majd a Bartókkal is jó kapcsolatot ápoló (1939-ben a Hegedűverseny ősbemutatóját abszolváló) Székely Zoltán vezetésével működtek 1972-ig. Tagcserék persze történtek: az egyetlen muzsikus, aki mindvégig a kvartettben zenélt, a brácsás Koromzay Dénes volt. Hamar megtalálta őket a világhír: először Hollandiába költöztek, majd a II. világháború után Amerikába – ott váltak legendává, egyebek mellett tanárokként is. Az összes Beethoven-vonósnégyest kétszer vették fel: először mono technikával az ötvenes évek elején, majd sztereóban, 1966-ban. A kritika az ötvenes évekbeli bejátszást tartja jobbnak – ekkor jártak pályájuk zenitjén. Előttük csak a Léner Vonósnégyes készített Beethoven-összest 1925-ben, utánuk azonban szinte kötelezővé vált felvenni a bécsi mester valamennyi művét: ezt tette minden magára igazán adó kvartett.

Az együttes játéka a régi nagyok formátumát idézi (Székely még Hubay Jenő növendéke volt), de nincs benne semmi, ami több mint hatvan év múltán lejárt szavatosságúnak tűnne. Ellenkezőleg: minden gesztusuk nagyon friss, lenyűgözően közvetlen és életteli. A négy hangszer hangzása nem áttetsző, ahogy ez ma divatos, inkább sűrű és tömör, erőteljes ez a tónus. A karakterizálás imponálóan bátor, csupa kontraszt, a dallamformálás felszabadultan beszédszerű – mégis tökéletesen együtt játszanak. Nem görcsölnek rá a technikai perfekcióra, megy az nekik különösebb igyekezet nélkül is. A beethoveni műfaj fejlődésvonala bámulatos plaszticitással bontakozik ki a kezük alatt a még haydni mintát követő, op. 18-as hat vonósnégyestől a középső korszak érett és kiteljesedett remekművein át az elvont és kísérletező kései darabokig, amelyekben feloldódnak a klasszikus forma kötöttségei.

Erato, 2017

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.