Lemez

Magyar Vonósnégyes: Beethoven összes kvartettje

  • - csk -
  • 2017.08.06 08:07

Zene

Egy felvétel, amelyet elkészülte, 1953 óta etalonnak tartanak. A Magyar Vonósnégyes 1935-ben alakult meg Budapesten, kezdetben még Végh Sándor volt a primárius, majd a Bartókkal is jó kapcsolatot ápoló (1939-ben a Hegedűverseny ősbemutatóját abszolváló) Székely Zoltán vezetésével működtek 1972-ig. Tagcserék persze történtek: az egyetlen muzsikus, aki mindvégig a kvartettben zenélt, a brácsás Koromzay Dénes volt. Hamar megtalálta őket a világhír: először Hollandiába költöztek, majd a II. világháború után Amerikába – ott váltak legendává, egyebek mellett tanárokként is. Az összes Beethoven-vonósnégyest kétszer vették fel: először mono technikával az ötvenes évek elején, majd sztereóban, 1966-ban. A kritika az ötvenes évekbeli bejátszást tartja jobbnak – ekkor jártak pályájuk zenitjén. Előttük csak a Léner Vonósnégyes készített Beethoven-összest 1925-ben, utánuk azonban szinte kötelezővé vált felvenni a bécsi mester valamennyi művét: ezt tette minden magára igazán adó kvartett.

Az együttes játéka a régi nagyok formátumát idézi (Székely még Hubay Jenő növendéke volt), de nincs benne semmi, ami több mint hatvan év múltán lejárt szavatosságúnak tűnne. Ellenkezőleg: minden gesztusuk nagyon friss, lenyűgözően közvetlen és életteli. A négy hangszer hangzása nem áttetsző, ahogy ez ma divatos, inkább sűrű és tömör, erőteljes ez a tónus. A karakterizálás imponálóan bátor, csupa kontraszt, a dallamformálás felszabadultan beszédszerű – mégis tökéletesen együtt játszanak. Nem görcsölnek rá a technikai perfekcióra, megy az nekik különösebb igyekezet nélkül is. A beethoveni műfaj fejlődésvonala bámulatos plaszticitással bontakozik ki a kezük alatt a még haydni mintát követő, op. 18-as hat vonósnégyestől a középső korszak érett és kiteljesedett remekművein át az elvont és kísérletező kései darabokig, amelyekben feloldódnak a klasszikus forma kötöttségei.

Erato, 2017

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.

„Mint egy Molotov-koktél”

Nemrég magyarul is megjelent harmadik regénye, Az iskola Topekában lelkes fogadtatásra talált Amerikában. A New Yorkban élő íróval a város jövőjéről, a Trump-korszak gyökereiről és a költőket érő kínos kérdésekről is beszélgettünk.