Bár júniusban születésének 130. évfordulóját regisztrálhattuk, azért nem állítható, hogy idén faltól falig Igor Stravinskyt ünnepelnénk a koncerttermekben. Most mégis úgy alakult, hogy az elkövetkező hét napot az ő művei foglalják keretbe, méghozzá hosszú alkotói pályafutásának több szakaszát is megidézve. Így pénteken az MR Szimfonikusok koncertjén a százéves Tavaszi áldozat hangzik majd fel a komponista orosz korszakából (Nemzeti Hangversenyterem, november 23., fél nyolc). A zenetörténet egyik legnagyobb premierbotrányát kiváltó mű a bevett koncertrepertoár talán legnehezebb feladatát jelenti a dirigensek számára, úgyannyira, hogy az idős korára tekintő Herbert von Karajan az alábbi szavakkal fejezte ki megfellebbezhetetlen lemondását a Sacré vezényléséről: "A Tavaszi áldozatot egy karmesternek élete egy bizonyos szakaszában kell megcsinálnia, azután legyen benne annyi bátorság, hogy mindörökre hátat fordítson neki." Nos, ezúttal az alkalmasint ideális életkorban lévő Vajda Gergely veselkedik majd neki a jószerint máig forradalmi alkotás előadásának. Jövő csütörtökön azután a Nemzeti Filharmonikusok koncertjét fogja ékesíteni két később keletkezett Stravinsky-mű, közrefogva Szergej Prokofjev G-dúr zongoraversenyét, amely a kiváló Jean-Efflam Bavouzet szólójával adatik majd elénk (Nemzeti Hangversenyterem, november 29., fél nyolc). Az 1947-es Scherzo a la Russe mellett a neoklasszikus korszak egyik csodája, az Oedipus Rex alkotja a programot, Thomas Sanderling vezénylete alatt és Mácsai Pál narrátori közreműködésével.
Az Oedipus Rex oratóriumszövege latin nyelvű, s a latin szó - örök szégyenünkre! - már tovább is segíti ezt az ajánlót az elkövetkező napok nyilvánvalóan legnagyobb sztárvendégéhez, a mexikói éltenorhoz, Ramón Vargashoz, aki szerdán ad majd áriaestet a fentebb már emlegetett MR Szimfonikusok kísérete mellett (Nemzeti Hangversenyterem, november 28., fél nyolc). Az ötvenkét esztendős művész programja ráadásul még egy mariachi-zenekart is dobogóra vonultat majd, bizonnyal örvendetesen erősítve az este latinos hangulatát.
A hétforduló pedig ezúttal is a Budapesti Fesztiválzenekar három bérleti koncertjéé lesz, s e német romantikából lelkedzett hangversenyeken ugyancsak jeles vendégeket köszönthetünk: a zenekarral régi és meghitt munkakapcsolatban álló Richard Goode zongoristát, valamint az ugyancsak visszatérő Louis Langrée karmestert (Nemzeti Hangversenyterem, november 24. és 26., háromnegyed nyolc, ill. november 25., fél négy). Két slágerdarab, Schumann a-moll zongoraversenye és Brahms III. szimfóniája előtt egy igazi ínyencség indítja majd a koncerteket: Schumann nyitánya, amelyet Schiller A messinai menyasszony című drámája elé komponált. Tragédia kórusokkal - ez a műfaji megjelölése Schiller egyik legutolsó színpadi művének, amelyből egy emberlétünk apróságára figyelmeztető passzust idézünk befejezés gyanánt:
"Kicsiny vagyok az óriás térségben
Magam beh elhagyott s törpének érzem, S mint falevél, mely a szélben rezeg - A végtelenbe fúlok, - elveszek!"
