Lemez

Marczi Mariann: Splinters

  • - kolozsil -
  • 2014. április 13.

Zene

Szinte már nincs olyan nagynevű európai zenei szaklap, melyben ne jelent volna meg méltatás Marczi Mariann lemezéről: ehhez képest - és főleg ahhoz képest, hogy az előadó magyar, és a kis amerikai kiadó lemezén csak magyar szerzőket játszik - hazánkban a lemez visszhangtalan maradt.

A szűk lemezpiac törekvő kis labeljének, az Odradeknek még a magyar nyelvű műsorfüzetre is volt gondja. A bookletben maga az előadó adja meg programválasztásának magyarázatát: a művek mintegy hidat képeznek a huszadik század két pólusa, az 1907-1918, valamint az 1976-89 közötti időszak között, reflektálnak egymásra. Marczi Mariann közös pontként még az arpeggiókat emeli ki, illetve egyes darabok átlényegültségét, azt, hogy átemelkednek a realitáson túli világba. Ebből vezethető le következetes, következetességében feszült, nem érzelmes, olykor egyenesen fojtott, drámai játékmódja, melyhez legfeljebb két mű nem kapcsolódik igazán (a Kodály-kompozíció és Csapó Gyula alkotása). Már a címadó Szálkák első tétele is kopogós, olyan, mintha a sötétben léptek közelednének, és ez a hangulat, ez az éjszakai atmoszféra, a feszes tempó egészen a Jeney-művekig kitart. Ha vannak kiemelkedő pontjai ennek az összességében remek lemeznek, akkor azok a századvég szülöttei: az itt még sejtelmesnek is ható Kurtág-művek, Ligeti Fém című háromperces etűdje, és Jeney Zoltán két munkája. A Fém játékos lüktetése, a Jeney-szerzemény borongóssága megerősíti a hallgató érzését: ez a lemez a huszadik századi magyar zongorairodalmat rendkívüli perspektívából láttatja - Kodály és Bartók ismertebb műveit mintha az előadó a modernebb következmények felől venné szemügyre. Nemcsak hagyomány és modern egymásra épülését mutatja fel, hanem egy speciális magyar vonalat is, mely, ha nem is tűnik töretlennek, mintha legalább olyan következetesen épült volna, akár a dallamvonal Marczi Mariann keze alatt.

Odradek, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.