rés a présen

„Még vannak szigetei”

Rónai Róbert jógaoktató, DJ NaiRobi

  • rés a présen
  • 2021. augusztus 11.

Zene

Jógaoktató és DJ – több a közös vonás, mint a különbség ebben a két tevékenységben. Mindkettő az embereknek, a közönségnek szól.

rés a présen: Melyik jött neked előbb, a zene vagy a mozgás?

Rónai Róbert: Mivel gyerekkoromban többször költöztünk, ezért több általános iskolába jártam. Az egyik zenei, a másik testnevelés tagozatos volt. Akkor kezdődött. 14 éves korom óta a lemezgyűjtés a hobbim, amiből csak később, a kétezres évek elején jött a DJ-zés. Jógázni 18 éves koromban könyvből kezdtem, aztán lettek mestereim, és sok év múlva lettem jógaoktató. A zene korábban kezdte befolyásolni a gondolkodásomat, de a rendszeres jógagyakorlásnak is nagyon sokat köszönhetek.

rap: Milyen a zenei és milyen a jógastílusod?

RR: A zene hallgatása, gyűjtése a legrégibb hobbim, ezért nagyon sok zenei korszakot, stílust megismertem. Elég mély és széles a merítés, időben is, térben is. Az ötvenes évektől napjainkig hallgatok zenét, és játszom a szettjeimben a funkytól a dubig, afro, latin, balkanbeaten és még sok stílust érintve a drum’n’bassig, mindazt, ami átmegy a szűrőmön. De leginkább a hetvenes évek zenei felszabadultsága áll közel hozzám. Zenei stílusomat eklektikusnak szoktam jellemezni, de persze minden szettnek az aktuális állapotok – a közönség összetétele, pillanatnyi hangulatok, érzések – adják meg az ívét. Jógában a klasszikus vagy tradicionális hatha jógát gyakorlom és oktatom, Selva Rajan Yesudian metódusát követem leginkább. Egy jógafoglalkozást is hasonló dramaturgia szerint építek fel, mint egy DJ-szettet, hogy érzékelhető legyen itt is, ahogy egy motívum elindul, és elérkezik valahová.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.