mi a kotta?

Újra itt van

  • mi a kotta
  • 2021. augusztus 11.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/32. hétre

„Minden előadóművészre veszélyes ellenségként leselkedik a hírnév, mely megelőzi jöttét. Közönség és szakmabeli egyaránt felcsigázza várakozását, élményre hangolja magát, forró impressziókra összpontosítja szellemét. A közepes produkció ilyenkor kiábrándít, az átlagon aluli felingerel! Annál felemelőbb, ha a várakozás beteljesül, vagy ha a művész fokozni, megsokszorozni képes az előre elképzelt élményt.” 1963 nyarán ezzel a helytálló felütéssel indította egyik koncertkritikáját a múlt század jeles zenei újságírója, Albert István – a fiatal Zubin Mehta legelső budapesti fellépé­séről beszámolván. Merthogy a dirigens már 58 esztendeje is a világhír – igaz, az egészen frissen megszerzett világhír – birtokában érkezett az Állami Hangversenyzenekarral adandó koncertjére, s bemutatkozása akkor minden előzetes várakozást jócskán felülmúló szenzációnak bizonyult. Mehta azóta már számos alkalommal volt a vendégünk, és mondhatni, pályafutása valamennyi szakaszában találkozhatott vele a magyar közönség. Az immár 85 esztendős művész most vasárnap az Orchestra del Maggio Musicale Fiorentinót vezényli Budapesten, és a koncert műsorát véletlenül szint­úgy egy Brahms-kompozíció nyitja majd, mint 1963-ban (Nemzeti Hangversenyterem, augusztus 15., fél nyolc). Ezúttal a d-moll zongoraverseny lesz ez a mű, amelynek szólóját a kiváló Rudolf Buchbinder fogja előadni, hogy azután a Pastorale-szimfónia következhessen az idős varázsló dirigálásával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.