mi a kotta?

Megütni, megfojtani

  • mi a kotta
  • 2012. november 25.

Zene

"Vannak olyan mélyen erényes jellemek, akiknek szükségük van rá, hogy higgyenek Istenben; vannak mások, nem kevésbé tökéletesek, akik nagyon jól megvannak azzal, hogy nem hisznek semmiben, miközben a szigorú erkölcsösség minden szabályát betartják. Manzoni és Verdi... Ezen a két emberen valóban töprengenem kell." Verdiné, született Giuseppina Strepponi fogalmazott így egyik levelében, csodálatosképp egymás mellé illesztve az operai sodrású Requiem majdani zeneszerzőjét és azt az olasz írófejedelmet, aki halálával e mű ihletőjévé vált. Merthogy a tételes vallással s még inkább az egyházzal szembeni hűvös távolságtartás nem gátolta meg Verdit abban, hogy hamisítatlanul és őszintén vallásos remekműveket alkosson, dacára annak, hogy szerető és hosszan tűrő neje egy másik levelében az alábbi szavakkal jellemezte és korholta szabadgondolkodó férje urát: "Ez a brigante megengedi magának, hogy - nem mondanám, hogy istentagadó, de az biztos, hogy ne valami nagy hívő legyen, és mindezt olyan nyugodt megátalkodottsággal, hogy az embernek kedve támad, hogy megüsse." S lám, mégis, amint annak hétfőn, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának Kovács János által dirigált koncertjén bizonyságát vehetjük (operaház, október 29., fél nyolc), a brigante 1874-re elkészült nagyszabású halotti miséje máig áhítatos élményként tisztogatja a hallgató lelkét.

Két nappal később egy másik különleges XIX. századi mise vár majd reánk, ezúttal az elsősorban zongoristaként ünnepelt német Christian Zacharias vezénylete alatt, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar koncertjén (Nemzeti Hangversenyterem, október 31., fél nyolc). Franz Schubert merőben szubjektív szövegkezelésű Esz-dúr miséje lesz ez a mű, méghozzá a zeneszerző életének utolsó esztendejéből, mely rekviemhangulatú kompozíciót mindenféle megrendelés nélkül vetette kottapapírra a bús előérzetektől és venereás problémáktól egyaránt sújtott bécsi mester.

Ám lépjünk most el a szakrális zenétől, s egyszersmind térjünk vissza Verdihez és a családon belüli erőszakhoz, elvégre a hét vége operaközvetítése az Otello lesz a New York-i Metropolitan Opera színpadáról. A telt idomú Johan Botha címszereplésével és Renée Fleming Desdemonájával bűvölő előadás szombaton élőben két helyen lesz megtekinthető (Uránia Nemzeti Filmszínház és Fesztivál Színház, október 27., hét óra), s ugyane színhelyeken másnap még ismétlés is ígérkezik a jóból (Fesztivál Színház, hat óra, ill. Uránia, hét óra).

S akkor persze itt lesz még nekünk, immár a kisebb formák és a jelenkor felé elmozdulva, az oly izgalmas, méltán világraszóló Kronos Quartet, amelynek koncertje fényeffektusokkal és videobejátszásokkal tarkítva adja majd elénk Uniko elnevezésű programjukat (Nemzeti Hangversenyterem, október 25., fél nyolc). S végül még egyetlen kérdés, amelyre igenlő választ kell adnunk e héten, s amelyet a Concerto Budapest most induló sorozata szegez nekünk: Szereti ön Mendelssohnt? (Fesztivál Színház, október 26., hét óra). Hát hogy a búbánatba ne!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.