Lemez

Mount Eerie: Ocean Roar

  • - nvg -
  • 2012. november 25.

Zene

Egy használaton kívüli templomban rögzítette két legfrissebb albumát az észak-amerikai indie folk legkedvesebb remetéje, Phil Elverum.

Nem először vonult szent magányba, egy évtizede például egy norvég erdőben telelt, aztán bánatos élményeit a Dawnon énekelte meg. De voltaképpen úgy nagyjából mindegyik Elverum-korong - legyen szó korai lofista Microphones-lemezről vagy az újabb kori bandanév, a Mount Eerie dolgairól - olyanformán szól, mintha legalábbis valahol egy világvégi kunyhóban dalolná (vagy álmodta volna) valaki egy áthatolhatatlanul sűrű nyírfaerdő és egy baljósan morajló vízesés közvetlen közelében.

A természeti erők titkát kutató Elverum a legújabb anyagokon is örök témáiról mesél. Ám míg a tavasszal megjelent Clear Moont egy csendesen baljós és higgadt regiszter uralta, addig az alig fél évvel később érkező párdarab jócskán zordabb, súlyosabb, és rendre át- meg átmossa a fenséges, kakofón gitárzaj. A black metal ihletését világossá tévő Wind's Poem komor robaja köszön vissza, de annál is fenyegetőbb a hangulat. Két halk szavú balladán és egy kurta átvezető tételen kívül sötét és masszív témákra felhúzott számok váltják egymást. De nem haladnak semerre, csak formátlanul örvénylenek, hol megtorpannak, hol újra nekiindulnak, s olykor - de felette ritkán - Elverum törékeny hangja motyog elő a jobbára torzított gitárokkal szőtt hangfüggönyök mögül. Mintha eltévedtünk volna a ködben, miközben minden irányból az óceán hörög. Talán kevesebb a meglepő ötlet a szokásosnál, és akad néhány túlhúzott darab, Elverum szuverén világa azonban továbbra is lenyűgöző.

P. W. Elverum & Sun, 2012

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.