mi a kotta?

A legjobb semmit

  • mi a kotta
  • 2013. december 1.

Zene

"Vannak olyan mélyen erényes jellemek, akiknek szükségük van rá, hogy higgyenek Istenben; vannak mások, nem kevésbé tökéletesek, akik nagyon jól megvannak azzal, hogy nem hisznek semmiben, miközben a szigorú erkölcsösség minden szabályát betartják. Manzoni és Verdi... Ezen a két emberen azonban valóban töprengenem kell." Verdiné, született Giuseppina Strepponi fogalmazott ekképpen az 1870-es évek elején arról a két, az intézményesített vallásossággal hadilábon álló olasz nagyságról, akik nélkül sohasem jöhetett volna létre a XIX. század máig legnépszerűbb rekviemje.

A "nélkül" névutó használata persze félrevezető lehet, mert hiszen A jegyesek kikezdhetetlen jellemű szerzőjét éppenséggel nélkülözni kellett a Requiem megszületéséhez, lévén az többé-kevésbé az ő emlékezetére komponált halotti mise. A halottak napja környékén elmaradhatatlan alkotást, amelyről Wagner szerint "a legjobb semmit sem mondani", most csütörtökön és pénteken is meghallgathatjuk akár. Előbb a Zeneakadémia egyik első nyilvános koncertjén, a Csaba Péter által vezényelt MÁV Szimfonikus Zenekarral, a Kodály Kórussal, valamint Sümegi Eszterrel és hazai szólistatársaival (október 31., hét óra), majd pedig magyar-olasz koprodukcióban az MR zenei együttesei és a Nemzeti Énekkar közös fellépésén (Nemzeti Hangversenyterem, november 1., fél nyolc).

A Verdié mellett értelemszerűen a mozarti Requiem is felhangzik majd e napokban, méghozzá három különböző koncerten. Ezek sorából a Concerto Budapest pénteki hangversenyét ajánljuk külön és fennen, mely hangverseny Keller András által igazított programján Mozart legutolsó műve mellett Bach temetésre szánt korai kantátája, az Actus Tragicus, illetve Richard Strauss szimfonikus költeménye, a Halál és megdicsőülés is szerepel majd (Zeneakadémia, november 1., fél nyolc). "Furcsa, de a haldoklás pontosan olyan, ahogyan hatvan éve megkomponáltam a Halál és megdicsőülésben" - mondta élete utolsó napjaiban Strauss a műről, amelynek egykor vonakodva bár, de szöveges programot is adott:

"A beteg férfi ágyban fekszik, alszik, nehezen, szabálytalanul lélegzik; kellemes álmok mosolyt varázsolnak arcára, szenvedése ellenére; álma megkönnyebbül; felébred. Megint szörnyű fájdalmak gyötrik; tagjai lázban reszketnek - ahogy a roham végéhez közeledik, és visszatér a fájdalom, megjelenik előtte élete útjának gyümölcse, az eszme, az Eszmény, amelyet megvalósítani igyekezett, hogy művészetét kifejezze, amelyet azonban nem volt képes tökéletesíteni, mert emberi lény nem tökéletesíthette. Közeledik halálának órája, a lélek elhagyja a testet, hogy az örök mindenségben a legdicsőbb alakban találjon tökéletességre, amelyet itt a földön nem érhetett el."

A soros ajánlónk által átfogott napok koncertprogramját egyébiránt jeles orosz zongoristák vendégfellépései keretezik majd. A Nemzeti Filharmonikusok koncertjére Kocsis Zoltán a fiatal Nikolai Tokarevet invitálta (képünkön), hogy Csajkovszkij b-moll zongoraversenyének magánszólamát el-, le- és kijátssza (Nemzeti Hangversenyterem, október 31., fél nyolc). Egy héttel később azután, a Fesztiválzenekar bérleti hangversenyeire - az eredetileg remélt Martha Argerich helyett - Mihail Pletnyov érkezik majd, hogy a Mazeppa szimfonikus költemény és a Reformáció-szimfónia között nekiüljön az első, grófnéi előadója után olykor a "Lützow" melléknévvel említett Mozart-versenymű, az 1776-os C-dúr zongoraverseny szólójának (Zeneakadémia, november 7., háromnegyed nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.