„Az istenekben való hit emberi gyöngeségből eredhetett elsősorban. Teljesen érthető, hogy a gyöngébb embernek kimondhatatlan vigasza, hogy nyomorúságában egy Hatalmas Lényhez fohászkodhatik; hátha cserébe kap a hatalmas úrtól egy kis kenyérmorzsát. Hát még a túlvilági jutalom, bűnhődés stb.! Csupa emberi kaptafára szabott formulák, nagy vigaszára vannak a sanyargóknak. Talán ez az oka annak, hogy sok kiváló eszű papi férfi hamis meggyőződést szimulál a gyöngébbek kedvéért; akik kétségbe esnének, ha utolsó támasztékukat, a hitet elrabolnák tőlük” – írta a fiatal Bartók Béla kiszemeltjének, a sugárzó Geyer Stefinek epekedő levélben, de finoman szólva sem ügyesen csapta a szelet a katolikus nőnek, akit aztán „kolosszális mamut” betűi miatt is megszólt. A zeneszerző hiába írt szép hegedűverseny-tételt neki, Geyer Stefi lepattintotta, amit Bartók később a Két arckép torz scherzójával bosszult meg – de ez már egy másik történet.
A fiatalkori Hegedűverseny is szerepel Pusker Júlia és a MÁV Szimfonikus Zenekar pénteki koncertműsorán, a hangverseny második felében pedig Mahler monumentális V. szimfóniája csendül fel a meg nem unható Adagiettóval (Zeneakadémia, Nagyterem, október 6., fél nyolc). Ezzel egy időben, a kisteremben pedig az Orfeo Zenekar zenél olasz barokk művekből, Balogh Eszter mezzoszoprán énekesnővel (Zeneakadémia, Solti terem, október 6., fél nyolc).
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
